Október hónapban található gombák

Sárgástönkű kígyógomba

sárgástönkű kígyógomba képe

Mycena renati

Gomba leírása
Kalap: 1-2,5 cm átmérőjű. Kezdetben a kalapforma kúpos, majd tojás vagy harang formájú, végül domborúvá válik, közepén kis púpocskával. Széle bordázott. Eleinte sárgásbarna, okkeres, barnás széllel, később rózsásbarna lesz, végül krémszínűre fakul ki és csak a közepe marad rózsásbarnás. Felülete csupasz. Lemezek: Kis fogakkal lefutnak a tönkre, szélesek, fiatalon fehérek, idősen rózsás árnyalatúak lesznek. Tönk: 4-5 cm hosszú, 0,2-0,5 cm vastag; hengeres, lefelé vékonyodó, csoportos növésű; üreges; aranysárga színű; felülete sima, fényes, alján szöszös, szálas. Hús: Nagyon vékony, puha, vizenyős; fehéres, nitrózus szaga van, nincs jellegzetes íze. Előfordulása: Májustól novemberig, lomberdőben, főleg bükkösben, korhadó faanyagon növő, hazánkban nem ritka faj. Spóra: Fehér;  6,5-10 x 5-7 µm; elliptikus, sima, olajcseppekkel Megjegyzés: A speciális név az epipterygia az epi- vagyis el és pterugion - (kis) szárnyra emlékeztető. A gombának nagyon sok elnevezése és hivatkozása található. A leggyakoribb szinonímák: mycena flavipes, mycena renati, mycena epipterygia. A renati ujjászületést jelent. A falvipes jelentése sárga láb. Fajleírás: 1772-ben az olasz mikológus Giovanni Antonio Scopoli írta le először ezt a gombát, Agaricus epipterygius néven. Az egyik jelenleg elfogadott tudományos név Mycena epipterygia 1821-ből származik, amikor a brit mikológus Samuel Frederick Gray (1766-1828) a Mycena nemzetségbe sorolta. A francia mikológus Lucien Quélet 1886-ban ezen a fajnéven mycena renati írta le. 2005-ben Giovanni Robich a var. alba leírását adta meg.

Zöldes nedűgomba

zöldes nedűgomba képe

Hygrocybe psittacina

Gomba leírása
Kalap: 1-4 cm széles, eleinte harang alakú, majd kiterül, a közepén púpos marad, a pereme gyakran felhajló, áttetszően bordázott. Felszíne fiatalon és nedves időben erősen nyálkás-ragadós, szárazon fénylő. A kalap színe nagyon változatos, friss állapotban egészen vagy helyenként sötét- illetve olívzöld, később sárga vagy narancssárga, de húsvörös is lehet, végül kifakul. Lemezek: A vastag, hasas lemezek tönkhöz illeszkedők, ritkán állók, a nagyobb kalapoknál erekkel összekötöttek, zöldes vagy sárgászöldes, narancsos színűek. Tönk: A sima, karcsú tönk 3-7 cm magas, többnyire egyenletesen vastag 2-4 mm, gyakran hajlott, a tövén összenyomott és kihegyesedő, felül zöldes, lefelé inkább sárgás vagy narancssárgás, belül üreges. Szedéskor az ujj könnyen megcsúszik a nyálkás-síkos tönkön. Hús: A zöldes hús üveges-vizenyős, törékeny, íztelen és szagtalan. Előfordulás: Ez a nitrogénkedvelő faj mindenütt megtalálható Közép-Európában, az alföldeken ritkább, mint a hegyi és szupalpin helyeken. Az Alpokban 2500 m-ig fordul elő. Hazánkban nem nagyon gyakori faj, de ritkán lombos és vegyes erdőben, nedves réten, legelőn lehet találkozni vele júniustól novemberig. Spóra: Fehér; 7,5-9,5 x 4-6 μm; ellipszoid vagy tojás alakú, sima. Megjegyzés: A psittacina jelentése papagájhoz tartozó. A nemzetség név a Hygrocybe jelentése- vizes fej. Fajleírás: 1762-ben a német Jacob Christian Schaeffer írta le, és az Agaricus psittacinus nevet adta neki. A jelenlegi tudományos nevét 1871-ben egy másik német mikológus, Paul Kummer adta neki, aki a Hygrocybe nemzetséghez sorolta; neve így Hygrocybe psittacina lett. A nevezéktan szerint, már többen leírták a gombát, mint alfajt, így 1958-ban Henrik a Gliophorus nemzetséghez sorolta, ezért ezen a néven is utalnak rá: Gliophorus psittacinus.

Nagy döggomba

nagy döggomba képe

Entoloma sinuatum

Gomba leírása
Kalap: Kúpos vagy domború, végül lapos. Olykor kissé kajla, gyakran kis púpja van. 5-18 cm széles. A hozzá hasonló ehető gombákhoz viszonyítva vékony húsú. Széle fiatalon aláhajló, majd hullámos. Színe halvány sárgásfehér, zöldesfehér, fehéresszürke vagy fehéresbarna. A kalapbőr vékony, lehúzható. Lemezek: Szélesek, a tönköt érintők. Színük eleinte, de elég sokáig sárgásfehér, majd sárgásrózsaszín, végül húsvörös. Tönk: Merev, hengeres, többnyire kissé szabálytalan, egyenlőtlenül vastag vagy gumós, 5-16 cm hosszú, de lehet jóval hosszabb (30 cm) is, 2-5 cm vastag. Színe fehéres, selyemfényű, és feltűnően szálasan csíkos, rostosan bordás, néha finoman szemcsés is. Hús: Merev, fehér, a tönkben szálas-rostos, belsejében szivacsos, nemritkán üregesedő. Erősen lisztszagú, de szaga nem kellemes. Néha íztelen, máskor kissé retekízű. Előfordulás: Magányosan terem vagy csak néhány példány egymás közelében. Főleg nyáron és ősszel bükkösben, tölgyesben, árnyas bokros vagy ligetes helyeken, inkább hegyvidéken, televény- és agyagtalajon. Nem gyakori, de nem is ritka gomba. Spóra: Rózsaszín; 7-10 x 7 9μm; 5-6 szögű szögletes, kerekded, sima, a pórus vége kiemelkedő. Megjegyzés: A ma még ismeretlen méreg nagyon gyorsan hat. A sinuatum jelentése öblös, kiöblösödő. Az entholoma nemzettség legtipikusabb faja ez a gomba. Entoloma az ókori görög  entos -belső, és a loma - szegély szóból ered. A sinuatum-kanyargó(színuszos), hullámost jelent, ami a fejlett gomba kalapjára utal (és a lemezei is kanyargósak). Míg a korai neve lividum- ólom (ólom színű)-t jelent. Fajleírás: 1788-ban Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le és nevezte el Agaricus lividus . Azonban az első érvényes nevét, (a jelenlegi ICBN jegyzék) ami az Agaricus sinuatus, Christiaan Hendrik Persoon-tól kapta, aki 1801-ben írta le. 1871-ben a híres német mikológus Paul Kummer sorolta át ezt a fajt a mai nemzetségbe, így az elfogadott neve Entoloma sinuatum.

Karcsú őzlábgomba

karcsú őzlábgomba képe

Macrolepiota mastoidea

Gomba leírása
Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd domború, végül lapos; közepén csúcsos púppal; fehéres alapon barnás színű, finom, szálas pikkelyekkel díszített, púpja sötétebb barna, sima. Lemezek: Sűrűn állók, szabadok, szélesek, a tönk körül gyűrűben összenőttek; krémszínűek. Tönk: 10-18 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag; karcsú, gumós tövű; fehéres alapszínű, barnás, finom, márványszerű díszítéssel; elmozdítható gyűrűje van; a kalapból csuklósan kifordítható. Hús: A kalapban puha, a tönkben szívós, rostos; fehér; jóízű és szagú. Előfordulása: Májustól novemberig, lomb- és fenyőerdőben, erdőszélen növő gyakori faj. Spóra: Fehér vagy halvány krémszínű; 13-16 x 8-9.5 μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: Mindig egyesével találjuk a kalapokat, néha többet is egymástól nem messze. A mastoidea jelentése nem teljesen tisztázott. A mastoid jelentése "több csontos egymással közlekedő üreg a halántékcsont csecsnyúlványában", ám valószínűbb egy másik jelentés, amely a női mellbimbóra utal. Az orvosi masto előtag a melleket jelenti. A gombára nézve ez utóbbi jut eszünkbe hamarabb. Fajleírás: A basionym (alap neve) 1821-ből származik, amikor Elias Magnus Fries a Systema Mycologia kiadványban Agaricus mastoideus-nak nevezte. Korábban, 1801-ben, a dán botanikus Heinrich Christian Friedrich Schumacher (1757-1830) Agaricus umbonatus néven hivatkozott rá. A korai időkben rengeteg gomba egy hatalmas agaricus nemzetségbe tartozott. Azóta ezt számos nemzetségre osztották fel, például a macrolepiota nemzetségre, amelyet 2003-ban további nemzetségekre osztottak.

Nyárfa-érdestinóru

nyárfa-érdestinóru képe

Leccinum duriusculum

Gomba leírása
Kalap: 7-12 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, domború, majd kiterül; szürkésbarna, sötétszürke, feketésbarnás; a bőre a kalap szélén túlnő. Csöves rész: A tönk előtt felkanyarodik; apró pórusú; eleinte piszkosfehér, majd szürkésbarna lesz. Tönk: 12-20 cm hosszú, 2-4 cm vastag; a közepén gyakran kissé hasas, a tövénél elvékonyodhat; alapszíne fehéres, rajta sötétszürke, feketés, szabálytalanul elhelyezkedő vagy hálózatosan összekötött pikkelyek vannak, a tövénél kissé zöldes. Hús: A kalapban puhuló, a tönkben megkeményedik; vágáskor vörösödik, majd szürkésfekete lesz, a bázisban kékül vagy zöldül; szaga íze nem jellegzetes. Előfordulása: Májustól októberig, kizárólag nyárfa alatt növő, egyes helyeken gyakori gombafaj. Spóra: barna; 13-19 x 5-6 µm; orsó alakú, sima, Megjegyzés: Leccinum egy régi olasz szó, jelentése gomba. A duriusculum jelentése, kissé merev, utalva a húsára, amely megkeményedik, merevvé válik. Fajleírás: 1947-ben Singer nevéhez fűződik a Leccinum duriusculum név használata. Eredeti neve Boletus duriusculus magyar-horvát Stephan Schulzer von Müggenburg mikológus leírásából származik 1874-ből.

Mezei tölcsérgomba

mezei tölcsérgomba képe

Clitocybe rivulosa

Gomba leírása
Kalap: 1-7 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül és benyomottá válik, széle gyakran hullámos, kajla; fehéres, idővel szürkéssé vagy sárgássá válhat; felülete selymesen fénylő. Lemezek: Kissé, vagy alig lefutóak, sűrűn állók, fehéresek, illetve a kalaphoz hasonló színűek. Tönk: 1-8 cm magasra nő meg, 0,2-0,5 cm vastag; gyakran görbült, lefelé elvékonyodó, tömör, fehér színű. Idősödve kissé okkeres színű lehet Hús: A Kalapban puha, a tönkben rostos, szálas; fehér, sárgásfehér. Fiatalon kellemes, idősödve penészszagú. Íze fiatalon jellegtelen, később torok kaparó. Előfordulása: Májustól novemberig, füves helyen növő, gyakori faj. Alföldi réteken, parlagon is előfordul, de hegyvidéki nagyobb tisztásokon is fellelhető. Általában többedmagával fordul elő. Spóra: Fehér; 4-5.5 x 2-4.5μm; elliptikus, sima. Megjegyzés: A Clitocybe jelentése, ferde fej, míg a rivulosa a latin -csatorna, folyó vagy patak- szóból  származik, amely az érett kalapon megjelenő, halvány csatornára vagy gyűrűs gerincre utal. Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon, Agaricus rivulosus néven írta le. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át a Clitocybe nemzetségbe, azóta őrzi a jelenleg elfogadott Clitocybe rivulosa tudományos nevet.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

sárga harmatgomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor