Április hónapban található gombák

Fehér porhanyósgomba

fehér porhanyósgomba képe

Psathyrella candolleana

Gomba leírása
Kalap: Domborúból laposan szétterülő, 3-12 cm széles. Fehér, olykor kissé sárgás vagy lilás árnyalatú. A kalap széle többnyire pelyhes, csipkés fátyolmaradványokkal. Lemezek: Kezdetben szürkés rózsaszínűek, lilásak, végül sötét vörösbarnára, feketésbarnára színeződnek. Tönk: Karcsú, egyenes, 4-12 cm hosszú és 3-6 mm vastag. Feltűnően törékeny, de rostos állományú. Hús: Fehér, a kalapban vékony, igen törékeny. Előfordulás: Erdőben, erdőszélen, utak szélén, de kertekben is, árnyékos helyeken, a talajon vagy fatörmeléken gyakran seregesen is terem. Olykor egyesével, de többnyire 2-3 példányból álló kis csoportokban jelenik meg. Már kora tavasztól egészen késő őszig sokfelé gyakori. Spóra: Sötét barna; 6.5-9.5 x 4-5μm; elliptikus sima. Megjegyzés: A Psathyrella nemzetség neve a Psathyra szó kicsinyítős formája, amely a görög  psathuros szóból származik, és szalma-szerű, törékeny és morzsalékost jelent. A candolleana asvájci botanikus Augustin Pyramus de Candolle(1778-1841) tiszteletére kapta. Fajleírás: 1818-ban a nagy svéd mycologist Elias Magnus Fries írta le, és adta a Agaricus candolleanus tudományos nevét. (A francia mikológus Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a gombát közel harminc évvel korábban, amelyben ez Agaricus appendiculatus néven szerepelt, azonban az adott név az appendiculatus már használatban volt, és így az ICBN botanikai / mikológiai szabályai szerint Fries névadása elsőbbséget élvez.) A jelenleg elfogadott tudományos neve Psathyrella candolleana 1913-ban  a francia mikológus G. Bertrand nevéhez köthető

Feketedő nedűgomba

feketedő nedűgomba képe

Hygrocybe conica

Gomba leírása
Kalap: Hegyes kúp alakú, végül a szélein visszahajló, de a középen kúpos marad, 2-6 cm széles. Színe élénksárga, narancsszínű, piros, többnyire e színekből keverten foltos. Nyomásra feketén foltosodik, az idős gomba végül magától is megfeketedhet. Állománya kissé szálas. Lemezek: Tönkhöz nőttek, eléggé ritkán állók, kissé vastagok. A színük kénsárga, de helyenként megszürkülnek. Spórapora, spórái fehérek. Tönk: Karcsú, egyenes, 6-10 cm hosszú, 5-10 mm vastag. Sárga, a töve fehér. Szálasan csíkos. Megfeketedő. Hús: Igen puha, vizenyős, sárga vagy narancssárga színű, de végül megfeketedik. A kalapban igen vékony. szaga és íze nem jellemző. Előfordulás: Füves helyeken, réten, mezőn, legelőn és erdei tisztásokon a fű között magányosan, tavasztól őszig esők után található. Spóra: Fehér; 8-10 x 5-7,5 µm; a majdnem gömb alakútól az oválisig, sima Megjegyzés: Ez a nagyon szép gomba a déli országokban még gyakoribb, mint Közép-Európában, de azért ott is kímélni kellene. A conica jelentése kúpos. Fajleírás: 1762-ben egy úttörő német mikológus Jacob Christian Schaeffer, írta le és adta az Agaricus conicus nevet a gombának. Egy másik német mikológus Paul Kummer 1871-ben rendszerezte új nemzetsége, aki a jelenleg elfogadott tudományos nevet Hygrocybe conica adta neki.

Cseh kucsmagomba

cseh kucsmagomba képe

Verpa bohemica

Gomba leírása
Jellemzés: Süvege hosszában árkos, gödrös, és a hosszú tönkkel csak a csúcsán nőtt össze, azt gyűrűszerűen körülveszi. Süveg: Harang vagy kucsma alakú 2-4 cm magas, hosszában árkolt, hullámosan gödrös. A tönkkel csak a csúcsán nőtt össze, az egész süveg a tönktől körös-körül eláll. Színe sárgásbarna, vörösesbarna. Tönk: 5-15 cm magas, karcsú, fehér, törékeny. Hús: Merev, puha, viaszosan törékeny, de nedvdús és romlékony. A gomba belseje átmetszve egyetlen üreg, amelyet részben vattaszerűen laza szövedék bélel ki. Előfordulás: Erdőszéleken és erdőkben, bokros helyeken kora tavasszal, áprilistól júniusig terem. Spóra: Sárga; 60-80 x 15-18 μm; igen nagy, elliptikus, sima, néha ívelt, áttetsző vagy kissé sárgás. Megjegyzés: A bohemica utal Bohemia tartományra (ami ma már a Cseh Köztársaság része, a nyugati és középső részen elhelyezkedő történelmi régió). A Ptychoverpa származik az ókori görög ptyx ( birtokos forma ptychos ), azaz réteg,lemez.  A verpa szó péniszt jelent. Fajleírás: 1828-ban a cseh orvos és mikológus Julius Vincenz von Krombholz írta le Morchella bohemica néven. 1893-ban került a verpa nemzetséghez a német természettudós Joseph Schröter által.

Téli fülőke

téli fülőke képe

Flammulina velutipes

Gomba leírása
Kalap: Domború, később lapos, többnyire kicsiny, 3-15 cm, lehet nagyobb is. Színe élénksárga, élénk rozsdasárga, középen sötétebb. Lemezek: Szélesek, tönkhöz nőttek, halványsárgák. A spórapor fehér. Tönk: Megnyúlt, görbe, csövesedő. 4-10 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag. Színe felül sárga, lefelé fokozatosan sötétebb vörösesbarna, zöldesbarna, barnásfekete. Hús: Halványsárga, rugalmas, a tönkben rostos, szívós. Szag és íz: Feltűnően halszagú. Előfordulás: Szeptembertől-Áprilisig található. Kizárólag fák törzsén vagy tövén, kivágott fák visszamaradt tuskóján terem. Olykor magasan a fa törzsén vagy ágain találjuk. Farontó, élősködő gomba. Leggyakrabban akácfán, dión vagy vadgesztenyén él, ezért a házak körül utcán, udvaron és kertekben találhatjuk meg. Főleg októbertől egész télen terem, de egész évben is előfordulhat. A téli hónapokban gyakori, ha nincs erős fagy. Egymást követően nagyobb csoportokban jön elő a faanyagból. Azért jelentős, mert akkor is gyűjthető, amikor más gomba nem található. Spóra: Fehér; 8-11 x 3,5-4,5 µm; elliptikus vagy hengeres, sima Megjegyzés: A gomba termeszthető, a sötét és hideg helyen lassan alakulnak ki, és csaknem tiszt fehérek. A Flammulina egy hivatkozás a narancssárga kalapra, ami ragyog, mint egy kis láng a téli napsütésben. A velutipes bársony lábút jelent. Fajleírás: Mózes Ashley Curtis (1808-1872) írta le, és Agaricus velutipes nevet adott a gombának 1947-ben került a Flammulina nemzetségbe a német származású mikológus Rolf Singer által. Elavult szinonimák közé tartozik: Agaricus velutipes (Curtis), Gymnopus velutipes (Curtis), Gray , és Collybia velutipes (Rea).

Júdásfülgomba

júdásfülgomba képe

Auricularia auricula-judae

Gomba leírása
Jellemzés: Kocsonyás állagú, kimondottan fülre emlékeztető, egyéb termőrétegű gomba. Termőtest: 2-6 cm átmérőjű; először gömbölyded, majd csésze, fül vagy kagyló formájú, összenövéskor lebenyszerű, olykor teljesen féloldalas; külső oldalának színe vörösesbarnás, okkerbarnás, szürkésbarnás, ritkán áttetszően fehéres, felülete bársonyosan szőrös, nemezes, erősen ráncos, redőzött; belső oldalának színe sárgásbarna, vörösesbarna, feketés, felülete csillogó, ráncos, redős; széle hullámos, kissé felemelkedő. Termőréteg: A termőtest belső oldalán található. Hús: Vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú; barna, sötétbarna színű; szagtalan, nincs különösebb íze. Előfordulása: Januártól-Decemberig, lombos fák (elsősorban fekete bodza) elhalt ágain, csoportosan növő, gyakori faj. Spóra: Fehér; 16-18 x 6-8μm; kolbász alakú (allantoid), Megjegyzés: Az Auricula egy latin szó, jelentése fül. Judae- Júdás, a zsidó, aki elárulta Jézust. A név utalás arra a hitre, hogy Iskarióti Júdás felakasztotta magát egy bodza fára szégyenében, miután elárulta Jézus Krisztust. Ez a hit több, mint 400 évre nyúlik vissza- a gomba, amelyik többnyire bodza fán terem,-, emlékeztető erre az eseményre. Fajleírás: 1789-ben Jean-Baptiste François (Pierre) Bulliard írta le,és a Tremella auricula-judae tudományos nevet adta neki. Miután több nemzetségbe is besorolták, végül a ma is ismert nemzetségbe 1897-ben az osztrák botanikus-mikológus Richard Wettstein (1863-1931) sorolta be.

Sötétlábú pereszke

sötétlábú pereszke képe

Melanoleuca melaleuca

Gomba leírása
Kalap: 4-5 cm átmérőjű; fiatalon púpos, kissé domború, majd ellaposodik, de a közepén a púp megmarad, széle kissé aláhajló; átnedvesedve sötétbarna, szárazon világosbarna. Lemezek: A tönkre ránőnek, keskenyek, sűrűn állók; fehéresek. Tönk: 5-8 cm hosszú, 0.5-0.7 cm vastag; hengeres, a tövénél kissé megvastagodik; okkerbarnás; felülete fehéren szálas. Hús: A kalapban puha, a tönkben szálas; fehéres, nincs különösebb szaga és íze. Előfordulása: Áprilistól novemberig; lomberdőben, de különösen füves, bokros területen, útszéleken, parkban növő, gyakori faj. Spóra: Nagyon halvány krém színű; 7-8 x 4-6μm; ellipszoid, sűrűn szemölcsös. Megjegyzés: A nemzetség neve a melanoleuca az ókori görög melas-fekete, és leucos-fehér szavakból származik. A Melaleuca lényegében újrafogalmazása a nemzetség névnek (megj: a gombák esetében a kettős tudományos név nem állhat két egyforma szóból, mint pl az állatok esetében Vulpes vulpes - róka). A Melanoleuca Melaleuca a típus faja a melanoleuca nemzetségnek, amely mintegy 50 fajt tartalmaz, a nemzetség nem egyértelmű, így napjainkban is több mikológus tanulmányozza. Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le, aki az Agaricus melaleucus nevét adta. 1911-ben az amerikai William Alphonso Murrill (1869-1957) sorolta be ezt a fajt a jelenlegi nemzetséghez, ezáltal megteremtve a jelenleg elfogadott tudományos nevét melanoleuca Melaleuca.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

fattyú kucsmagomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor