Június hónapban található gombák

Csoportos pereszke

csoportos pereszke képe

Lyophyllum decastes

Gomba leírása
Kalap: 3-15 cm széles, barna, szürke vagy szürkésbarna, egyszínű vagy foltos, felülete csupasz, széle sokáig aláhajló. Lemezek: Sűrűn állóak, fehéresek, tönkhöz nőttek vagy lefutók. Tönk: A csoportosan nőtt, hosszúak és fehéresek. Hús: Vastag, fehér, porcos, íz és szag nem jellemző Előfordulás: Füves erdőben, de nedves csupasz talajon bárhol, nyáron és ősszel terem. Csoportosan növő, nagyméretű gyakori gombafaj. Spóra: Fehér; 6-7 x 5-6,5 µm; gömbölyű, sima Megjegyzés: A latin decastes szó jelentése tízes (természetesen, nem az évtizedes, ami ugyanebből a latin tőből származik). Érdekes, hogy gyakran a csoportokban pontosan tíz ilyen gombát találtak... Fajleírás: 1818-ban a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries ismertetett a szakirodalomban, Agaricus decastes néven. 1949-ben, a német születésű amerikai mikológus Rolf Singer a Lyophyllum nemzetséghez sorolta át ez a fajt, ezáltal létrehozva a jelenlegi elfogadott tudományos nevét Lyophyllum decastes.

Zöldes pitykegomba

zöldes pitykegomba képe

Entoloma incanum

Gomba leírása
Kalap: 1,5-3 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, közepe benyomott, széle bordázott; sárgászöldes, olívzöldes; finoman szálas, pelyhes. Lemezek: Tönkre ránőnek, vékonyak, kissé szorosak; eleinte fehéresek, majd halványsárgásak lesznek, végül rózsássá válnak. Tönk: 3-5 cm hosszú, 0,2-0,3 cm vastag; hengeres; sárgászöldes, a töve felé kékeszöldes, az alja fehéren szálas. Hús: Törékeny, vékony; sárgászöldes, tönkje érintésre, sérülésre kékeszöldes lesz; átható, erős, szúrós egérürülék vagy égett szaruszagú, kellemetlen ízű. Előfordulása: Májustól októberig; füves helyen, útszélen, világos erdőben növő, nem gyakori faj. Spóra: Halvány rózsaszínes; 0,5 -14 x 7,5 – 10,5 µm; hosszúkás, szögletes alakú. Megjegyzés: Az entoloma a görög entos-belső, és a loma-szegély, perem szavakból származik. Az incarnus jelentése- hús színű. Fajleírás: 1821-ben Elias Magnus Fries jegyezte le Agaricus incarnus néven, a jelenlegi nemzetséghez 1969-ben került Hesler által.

Vörösbarna tejelőgomba

vörösbarna tejelőgomba képe

Lactarius quietus

Gomba leírása
Kalap: Domború, lapos, majd kissé tölcséres, 3-12 cm széles. Vörösbarnás, rozsdabarna, többnyire kissé ragadós vagy fényes. Olykor kissé körben sávos. Lemezek: A kalaphoz hasonló színűek, de halványabbak, és a spóráktól olykor fehéren porosak. Tönk: Hengeres, de lehet alul vagy felül kissé vékonyodó, 3- 12 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag. Színe a kalaphoz hasonló, de alul többnyire észrevehetően sötétebb, olykor élénk barnásvörös. Belül tömör. Hús: Merev, pattanva törő, halvány barnásvöröses színű. Tejnedve sárgásfehér, sokszor mintha vizezett lenne. Előfordulás: Lomberdőkben, főleg tölgyesben az erdőtalajon olykor seregesen megjelenő gyökérkapcsolt gomba. Nyár elejétől késő őszig sokfelé igen gyakori. Spóra: Halvány krémes-fehér enyhe lazac rózsaszín árnyalatú; 8-9 x 7-7.5 μm; nagyjából elliptikus, kis szemölcsökkel. Megjegyzés: A Lactarius nemzetség név jelentése tejelő, tejet adó (szoptatós). A tejnedvre utal. A quietus szó latin eredetű, és azt jelenti, nyugodt. Arra utal, hogy könnyen észrevétlen marad. Fajleírás: 1821-ben, a svéd Elias Magnus Fries mikológus írta le,majd adta az Agaricus quietus kéttagú tudományos nevét, de 1838-ban Fries maga sorolta át a Lactarius nemzetségbe , megváltoztatva a nevét Lactarius quietus-ra.

Óriás harmatgomba

óriás harmatgomba képe

Stropharia rugosoannulata

Gomba leírása
Kalap: Jellegzetes déli gomba, kalapja a rokonaiénál nagyobbra, 5-15 cm szélesre nő meg, kezdetben domború, félgömb formájú, majd idővel ellaposodik. A bőre szárazon fénylő, nedvesen tapadós, a színe sárgásbarna vagy téglabarna, idővel kihalványodik. Lemezek: A sűrűnálló, vékony lemezek a tönkre ránőttek. Halvány, szürkésibolyás színűek, élük világosabb. Tönk: A tönk 15 cm magas lehet és a 2,5 cm-t elérő átmérővel viszonylag vaskosnak hat. A tönk belül telt, csúcsán fehéres, lefelé sárgás. A kalap alatt széles, hártyás, fehér gallér található, amelynek felső oldala bordázott és a spórapor hamar sötétre színezi. Hús: A hús a vágás után változatlanul fehér marad, szagtalan, néha kissé földízű. Előfordulás: Nyáron és ősszel terem növénymaradványokon, szalmán, trágyázott talajon, kukoricaföldeken és homokos folyópartokon. Magyarországon nem található. Spóra: Bíbor-szürkésbarna; 10-14 x 6-9 µm; nagyjából elliptikus, sima. Megjegyzés: Németországban szalmával kevert földön termesztik és „barna sapka” néven árusítják a piacon. A rugosoannulata jelentése ráncos és gyűrűs. Fajleírás: Az 1920-as évek után több mikológus is leírta. Több szinonimája is van a jelenlegi elfogadott neve 1922-ből származik és két mikológus Farl. ex Murrill nevéhez fűződik.

Recéstönkű nemezestinóru

recéstönkű nemezestinóru képe

Xerocomus spadiceus

Gomba leírása
Kalap: 3-12 (15) cm átmérőjű; félgömb alakú, majd kissé ellaposodik; halványsárga, barnássárga, olívbarna; felülete bársonyos, nemezes, néha repedezik. Csöves rész: Nyílásai tágak, a tönkre érszerűen, kissé lefutnak; aranysárga, majd zöldessárga, olívbarnás lesz, nyomásra gyengén kékül. Tönk: 4-10 cm hosszú, 1-2 cm vastag; lefelé többnyire elvékonyodik; sárgás, sárgásbarna, néha vörösesbarnás; felülete finoman pontozott és többnyire hosszan, hálózatosan erezett. Hús: A kalapban hamar puhuló, a tönkben keményebb; fehéressárgás, vágásra nem vagy csak gyengén kékül; gyümölcsillatú, fiatalon jó, idősen gyakran keserű ízű. Előfordulása: Májustól októberig, lomb- és fenyőerdőkben növő, gyakori faj. Spóra: Olív-barna; 9-14 x 4-5.5 µm; sima, áttetsző Megjegyzés: A Boletus név a görög Bolos - agyag darab, vagy márvány szóból ered. A spadiceus jelentése, a görög spadic -csutka szóból eredhet. Utalva a recés tönkre, amely talán egy lerágott csutkára emlékeztet. A pontos eredetet még tisztázni kell. Fajleírás: Számos névváltoztatás történt. 1838-as Fries leírása alapján használt név az irányadó, ami akkor Boletus spadiceeus volt. 1888-ban Xerocomus spadiceus néven  Quélet. 1889-ben Suillus spadiceus néven Kuntze. 1945-ben Xerocomus coniferarum néven Singer, jegyezte le.

Karcsú őzlábgomba

karcsú őzlábgomba képe

Macrolepiota mastoidea

Gomba leírása
Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd domború, végül lapos; közepén csúcsos púppal; fehéres alapon barnás színű, finom, szálas pikkelyekkel díszített, púpja sötétebb barna, sima. Lemezek: Sűrűn állók, szabadok, szélesek, a tönk körül gyűrűben összenőttek; krémszínűek. Tönk: 10-18 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag; karcsú, gumós tövű; fehéres alapszínű, barnás, finom, márványszerű díszítéssel; elmozdítható gyűrűje van; a kalapból csuklósan kifordítható. Hús: A kalapban puha, a tönkben szívós, rostos; fehér; jóízű és szagú. Előfordulása: Májustól novemberig, lomb- és fenyőerdőben, erdőszélen növő gyakori faj. Spóra: Fehér vagy halvány krémszínű; 13-16 x 8-9.5 μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: Mindig egyesével találjuk a kalapokat, néha többet is egymástól nem messze. A mastoidea jelentése nem teljesen tisztázott. A mastoid jelentése "több csontos egymással közlekedő üreg a halántékcsont csecsnyúlványában", ám valószínűbb egy másik jelentés, amely a női mellbimbóra utal. Az orvosi masto előtag a melleket jelenti. A gombára nézve ez utóbbi jut eszünkbe hamarabb. Fajleírás: A basionym (alap neve) 1821-ből származik, amikor Elias Magnus Fries a Systema Mycologia kiadványban Agaricus mastoideus-nak nevezte. Korábban, 1801-ben, a dán botanikus Heinrich Christian Friedrich Schumacher (1757-1830) Agaricus umbonatus néven hivatkozott rá. A korai időkben rengeteg gomba egy hatalmas agaricus nemzetségbe tartozott. Azóta ezt számos nemzetségre osztották fel, például a macrolepiota nemzetségre, amelyet 2003-ban további nemzetségekre osztottak.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

porcos pereszke

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor