A gombákról


A gombák az élővilág egy külön országát képviselik. Feladatuk a bonyolultabb anyagok lebontása, ebben is eltérnek a növényektől, amelyek felépítő szervezetek.

A gombákat sokáig a növények közé sorolták, ám számos eltérő tulajdonságuk miatt végül egy külön országot kaptak. Ilyen a kitintartalmú sejtfal, a fotoszintetizáló pigmentek hiánya. A gombáknak tehát nem kell fény, de a szaporodás körülményit a fény (meleg), vagy annak jótékony hatási befolyásolják. A gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagy mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták.

Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet. Hazánkban a nagygombák kb 3000 fajjal vannak jelen, amelyekből kb 2000-et már leírtak. A nagygombák azok a gombák, amelyekkel a természetjárás során is találkozhatunk. Lehetnek kalapos lemezes termőrétegűek, vagy csöves termőrétegűek, illetve az egyéb termőrétegűek, amelyek nem kalapos gombák. Egyéb fajaik lehetnek mikroszkópikus pl az élesztőgombák, illetve a betegségeket okozó gombák. Az oldal ez utóbbiakkal nem foglalkozik. A határozó a nagy gombákat mutatja be.

Rendszertani felosztásuk és nevezéktanuk a növényekét követi. A taxonok(egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoport) elnevezésénél a -mycota végződés jelenti a törzsi, a -mycotina az altörzsi, a -mycetes az osztály, a -mycetidae a az alosztály, az -ales pedig a rendi szintet. A gombák kutatásával a mikológia foglalkozik.

Tágabb értelemben a gombák közé soroljuk az Amoebozoa regnumba (ország) tartozó nyálkagombákat, valamint a Chromista (színes moszatok) regnumba tartozó moszatgombákat is. A gombákat a következő törzsekre osztják:

  • Az Amoebozoa regnumba (ország) tartozó törzsek:
    • Sejtes nyálkagombák (Acrasiomycota)
    • Dictyosteliomycota (régebben az Acrasiomycotába sorolták őket)
    • Élősdi nyálkagombák (Plasmodiophoromycota)
    • Valódi nyálkagombák (Myxomycota)
  • A Chromista regnumba tartozó törzsek:
    • Hyphochytridiomycota
    • Petespórás gombák (Oomycota)
    • Labirintusgombák (Labyrinthulomycota)
  • A Fungi regnumba sorolt törzsek:
    • Rajzóspórás gombák (Chytridiomycota)
    • Járomspórás gombák (Zygomycota)
    • Endomikorrhiza-gombák, vagy VAM-gombák (Glomeromycota)
    • Tömlősgombák (Ascomycota)
    • Bazídiumos gombák (Basidiomycota)

Határozás szempontjából ezekkel foglalkozunk:
  • kalaposgombák (agaricales)
    • nyálkásgombafélék(gomphidiaceae)
    • galócafélék (amanitaceae)
    • pereszkefélék (tricholomataceae)
    • csigagombafélék (hygrophoraceae)
    • laskagombafélék (pleurotaceae)
    • bocskorgomba-félék (volvariceae)
    • döggombafélék (entolomataceae)
    • pókhálósgomba-félék (cortinariaceae)
    • kérészgombafélék (bolbitiaceae)
    • cölöpgombafélék (paxillaceae)
    • csiperkefélék (agaricaceae)
    • harmatgombafélék (strophariaceae)
    • tintagombafélék (coprinaceae)
    • hasadtlemezű-gombafélék (schizophyllaceae)
    • galambgombafélék (russulaceae)
    • őzlábgombafélék (lepiotaceae)
    • csengettyűgomba-félék (crepidotaceae)
  • tinórugombák (boletales)
  • nem lemezes termőrétegű gombák (mphyllophorales)
    • rókagombafélék (cantharellaceae)
    • gerebengombafélék (hydnaceae)
    • korallgombafélék(ramariaceae)
    • taplók (polyporales)
    • fülgombák (auriculariales)
    • kocsonyagombák (tremellales)
    • enyvesgombák (dacrymycetales)
    • szömörcsöggombák (phallales)
    • pöfeteggombák (lycoperdales)
    • áltriflagombák (sclerodermatales)
    • fészekgombák (niduliales)

A fungi regnum (ország) két csoportja a Tömlősgombák és a bazídiumos gombák tömörítik a nagy gombákat, amelyekkel az oldal foglalkozik.Bár hagyományosan a botanika keretei között tanították a gombákat, valójában leszármazásilag közelebb állnak az állatokhoz, mint a növényekhez. Az állatokkal együtt monofiletikus (egy közös rendszertani őstől származó élőlények összessége ) csoportot alkotnak Opisthokonta néven. A molekuláris  fejlődéstörténeti elemzések megerősítik a gombák közös eredetét.

A gombarendszertan jelenleg az állandó változás állapotában van, főleg az újabb, DNS-összehasonlításon alapuló kutatások miatt. Ezek az újabb kutatások gyakran felülírják a régebbi, morfológiai (alaktani) alapú, illetve a klasszikus fajfogalomra alapuló eredményeket. Ezek a latin elnevezések változásai is mutatják. Az oldalon a régebbi latin elnevezések mellett, a magyar elnevezéseket, illetve azok változásait is feltüntetjük. Későbbi tervek szerint a spóra szín mellett a spóra adatait és képeit is összegyűjtjük.

A spórás szaporodásról:


Mivel a gomba spóráit többnyire a szél terjeszti, és a gombafejlődéshez szükséges körülmények elég összetettek lehetnek, így a gomba megoldása a millió számra termelt spóra. Fontos a hőmérséklet a talaj összetétele, esetenként egy adott növény vagy másik gomba jelenléte,  a nedvesség és még számos együttállás. Így nem nehéz belátni, mekkora "szerencse" ha egy gombaspóra épp a megfelelő időben van a megfelelő helyen.

A mai változó éghajlat és körülmények több gombát a kihalás szélére sodortak. Ezek védett vagy veszélyeztetett státuszban vannak. Ezek a gombák illetve minden ritka előfordulású gomba az emberi beltáson alapuló megóvást kell, hogy élvezzenek. Mivel egy adott időszakban több ehető gomba faj is található, ezért ezeket a ritka szép élőlényeket kíméljük. Hazánkban közel 40 védett és közel 100 vörös listás faj van.