Június hónapban található gombák

Gyapjaslábú fülőke

gyapjaslábú fülőke képe

Gymnopus peronatus

Gomba leírása
Kalap: Domború, majd kúpos, kicsiny, 2-7 cm széles, fiatalon sárgásbarna, hamvas, majd barna, szürkésbarna lesz. Gyakran fonnyadt. Lemezek: Sűrűn állók, olykor kissé ritkán állók, nem lefutók. Színük kezdetben sárga, barnássárga, később barna. Tönk: Karcsú, egyenes, merev, 4-8 cm hosszú, 3-4 cm vastag. Világosbarnás színű, merev, töve feltűnően, vattaszerűen pelyhes, gyapjas, sárgásfehér vagy citromsárga színű. Hús: A kalapban vékony, a tönkben szívós, világosbarnás. Szag és íz: Kellemetlenül csípős ízű. Szaga nem jellemző. Előfordulás: Erdőben, talajon, az avar között, olykor seregesen, de nem csoportosan terem. Tavasztól késő őszig, főleg esők után igen gyakori. Száraz időben sokszor fonnyadtan található. Spóra: Fehér; 6-7 x 3-4 µm; elliptikus, sima Megjegyzés: Gymnopus a Gymn- azaz meztelen vagy csupasz, és - a genny -azaz láb (ebben az esetben szár vagy tönk) szavakból ered: a szó így meztelen lábút jelent. A peronatus latin szó és a jelentése gyapjas csizma - utalás a gyapjas kezdeményre a tönk alján. Fajleírás: Brit természettudós James Bolton (1750 - 1799) hozta létre ezt a fajt 1788-ban Agaricus peronatus néven. 1821-ben egy másik brit mikológus Samuel Frederick Gray (1766-1828) sorolta be a Gymnopus nemzetségbe, ezáltal létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét Gymnopus peronatus.

Fakósárga pereszke

fakósárga pereszke képe

Melanoleuca cognata

Gomba leírása
Kalap: A kalap legfeljebb 10 cm széles, fiatalon majdnem félgömb alakú, idősen korongszerűen kiterült, közepén kis púppal. A felszíne teljesen sima és valamelyest fénylő. A színe feltűnő okker vagy sárgásokker, nedvesen inkább sötétebb barna, szárazon világosabb. Hiányoznak a szürkés tónusok. Lemezek: A lemezek fiatalon fehéresek, később sárgásokker színűek, sötétebb éllel; rövidek, kiöblösödőek, a tönkre ránőttek és sűrűn állók. Rövidebb köztes lemezek is vannak. Tönk: A tönk kb. 4-12 cm magas és 2 cm vastag lehet. Hengeres, töve csak gyengén megvastagodott, fehér alapon finom, okkerszínű szálakkal csíkozott. Hús: A hús kicsit sárgás, a tönkben szálas, savanykás szagú. Előfordulás: Már áprilistól májusig megjelenik, ritkábban szeptembertől novemberig. Élőhelyei a füves tűlevelű erdőszegélyek, a rőzsehulladékok az erdei utak mentén, valamint csalán mellett is nagyon gyakran megtalálható. Hazánkban kevés adat van róla. Spóra: Nem tisztán fehér, halványsárgás tónusú; 7-9,5 x 4-6μm; finoman szemcsés, elliptikus. Megjegyzés: A cognata jelentése rokon, vagy született. A nemzetség neve melanoleuca az ókori görög szó melas -fekete, vagy sötét, és leucos-fehér szavakból származik. A gomba így sötét és fehér, amely a fekete-fehér párosításhoz hasonlatos; a kalap és a lemezek kontrasztja alapján. Az általános nemzetség jellemzőket megtalálod a Rovátkolttönkű pereszke megjegyzésénél. Fajleírás: 1838-ban a svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le, és ő a névadója az Agaricus arcuatus var .cognatus-nak . A jelenleg elfogadott tudományos neve a melanoleuca cognata 1926-tól egy kiadványban megjelent írás nyomán, a francia Paul Konrad (1877-1948) és André Maublanc (1880-1958) nevéhez köthető.

Rózsáságú korallgomba

rózsáságú korallgomba képe

Ramaria botrytis

Gomba leírása
Termőtest: 10-20 cm magas, 5-20 cm átmérőjű; korallszerű, az ágak rövidek, vastagok, többszörösen elágazók, ráncos felületűek, kettő vagy több csúcsban végződnek; tönkszerű része vaskos, lefelé elkeskenyedő; fehéres, bőrszínű, sárgásfehér; a fiatal példányok karfiolra emlékeztetnek, idősödve ágaik megnyúlnak; az ágak színe fehéres, sárgás, az ágvégek kezdetben rózsásak, vöröses vagy lilásvörös színűek, később kifakulnak és egyszínűvé válnak. Termőréteg: Az ágak végén található. Tönk: A gombának nincs tönkje, kisebb elágazó ágakkal rendelkezik. Hús: Sajtszerűen merev, törékeny; fehér; nincs különösebb szag, íze fiatalon kellemes, idősebb korban savanykás, kesernyés. Előfordulása: Júniustól októberig található. Bükkösökben él, mindig savanyú talajon, egyesével vagy kisebb csoportokban. Viszonylag ritka faj. Spóra: Halvány-sárga; 13-19 x 5-7.5μm; Hosszúkás ellipszoid, kissé csavart hosszanti sekély barázdákkal díszített. Megjegyzés: A Ramaria név a Ram-ág, és az ária -rendelkezik, rendezett- szavakból származik. A botrytis latin szó és szőlőfürtöt jelent. Fajleírás: 1797-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le tudományosan, és adta a Clavaria botrytis nevet a fajnak. A német Adalbert Ricken (1851-1921) mikológus 1918-ban újra határozta, és a Ramaria botrytis néven új nemzetségbe sorolta.

Aranyos rezgőgomba

aranyos rezgőgomba képe

Tremella mesenterica

Gomba leírása
Jellemzés: Az egyéb termőrétegű gomba, nagyon látványos megjelenésű. Harsány színe miatt jól felismerhető, kocsonyaszerű gomba. Egész évben találkozhatunk vele. Termőtest: 1-5 (10) cm hosszú, 2-4 cm átmérőjű, 1-4 cm magas; ráncos, lebenyes, tekervényes; fiatalon arany- vagy citromsárga, idősen gyakran halványabb, szárazon narancsos színű; felülete többé-kevésbé fénylő. Termőréteg: A lebenyek felületét borítja. Hús: Fiatalon kocsonyás, rugalmas, idősen megpuhul és csaknem szétfolyik; sárgás, kissé áttetsző; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulás: Januártól decemberig; elhalt lombos fa, főként bükk és tölgy anyagán növő, hazánkban nem ritka gombafaj. Spóra: Fehér; 7-16 x 6-10μm; nagyjából ellipszoid, sima. Megjegyzés: A Tremella név azt jelenti, remegés - utalás a reszketeg-zselé-szerű állagra ebbe a nemzetségbe tartozó fajoknál. A mesenterica fajnév görög eredetű; két ókori görög szóból a mezo - azaz közép, és - enteron- bél szavakból ered, jelentése "közepes bél", ami a kinézetére utal. Fajleírás: 1769-ben a svéd botanikus, Anders Jahan Retzius (1742-1821) írta le ezt a fajt, és elnevezte Tremella mesenterica-nak, amely a ma is használatos tudományos neve.

Kétszergyűrűs tölcsérgomba

kétszergyűrűs tölcsérgomba képe

Catathelasma imperiale

Gomba leírása
Kalap: A kalap 5-10 (20) cm széles lehet, kezdetben félgömbszerűen domború, azután ellaposodik, esetleg tölcsér formájúvá válik és a széle hullámos. A kalapbőr száraz, szarvasbőr színű vagy mogyoróbarna, felszíne burokmaradványoktól gyakran pelyhes-pikkelyes, vagy mezőcskékre szakadozó. A kalap pereme sokáig erősen begöngyölt marad. Lemezek: A keskeny, sűrűnálló lemezek a tönkre lefutóak, először fehérem később halványbarnák, fekete éllel. Tönk: A mélyen gyökerező tönk halvány okkerszínű, kissé sávosan pikkelyes, 15 cm magas és 3-5 cm vastag lehet. Két hártyás gallérja van, a felső a részleges (velum partiale), az alsó az általános burokból (verum universale) származik. A tönk töve hegyes. Hús: A fehér hús igen kompakt, kemény, liszt- vagy uborka szagú. Előfordulás: Európában az északi hegyvidékektől a szubalpin régióig elterjedt, főleg Skandináviában, az északi és déli Alpokban, a Jurában és a déli középhegységekben található meg. Hegyvidéki tűlevelű erdők, bozótos hegyi rétek, havasi legelők meszes talajain terem nyáron és ősszel. Hazánkban eddig még nem találták. Székelyföldön leginkább Háromszék és Csíkszék magasabb fekvésű részein található meg. Háromszéken aszultángomba népi elnevezést viseli, míg Csík környékén tinótortynak nevezik. Spóra: Fehér; 10 - 15 x 5 - 6 µm; kissé orsó alakú, sima. Megjegyzés: Ez az egyetlen Európában ismert faj a Catathelasma nemzetségbe. Az imperiale jelentése birodalmi (bizonyára mérete miatt kapta ezt a nevet.) Fajleírás:1845-ben Elias Magnus Fries írta le Agaricus imperialis néven. 1872-ben Quélet sorolta a Armillaria nemzetségbe. A Catathelasma nemzetség már 1910-óta ismert volt, Ruth Ellen Harrison Lovejoy munkája alapján. Valamint volt egy Biannularia nemzetség is 1922-ből, ezeket Rolf Singer 1940-ben egyesítette és a Lovejoy névválasztását helyezte előtérbe, hiszen a nevezéktani szabályok alapján az elsőbbséget élvez.

Retekszagú kígyógomba

retekszagú kígyógomba képe

Mycena pura

Gomba leírása
Kalap: Kúposan domború, de lehet laposan domború vagy később lapos. Kicsiny, többnyire 2-4 cm, de nőhet 7 cm-ig. Színe változó, de többnyire rózsáslilás árnyalatú. Lehet fehéres, lilás, rózsás, kékesszürkés, kifakuló is. Széle többnyire bordás. Van nagyobb termetű rózsaszínes, kisebb lilás és egy fakó változata. Lemezek: Csak közepesen sűrűn állók, nem lefutók, a kalaphoz hasonló színűek, lilásak, rózsaszínűek, fehéresek. A spórapora fehér. Tönk: Többnyire felfelé vékonyodó, ritkábban hengeres. 4-6 cm hosszú, 5-10 mm vastag. Eléggé rugalmas, merev. Színe a kalapéhoz hasonló, többnyire lila vagy lilás rózsaszínű. Hús: Halvány rózsáslilás, kifakulva zöldeslilás, szürke, a kalapban vékony. Puha, törékeny, többnyire kissé vizenyősen áttetsző. Mereven törik. Előfordulás: Erdőben a talajon és az avaron, egyesével és seregesen, júniustól novemberig. Spóra: Fehér; 6-9 x 3-4μm; elliptikus, sima Megjegyzés: A pura a latin purum melléknévből származik, ami tisztát jelent. A mycena azaz Mükéné, (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén Fajleírás: 1794-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le tudományosan Agaricus purus néven. A jelenleg elfogadott tudományos neve 1871-ből származik, amikor a német mikológus Paul Kummer a Mycena nemzetségbe sorolta, a neve azóta Mycena pura .

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

borzastönkű fülőke

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor