Július hónapban található gombák

Zöldesszürke döggomba

zöldesszürke döggomba képe

Entoloma rhodopolium

Gomba leírása
Kalap: 5-10 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik, gyakran tompán púpos, végül kissé benyomottá, hullámos szélűvé válik; szürke, szürkéssárgás, világos olívszürke, száraz időben fehéresszürke; felülete csupasz, selymesen fénylő. Lemezek: A tönkre kissé ránőnek, szélesek; fiatalon fehérek, majd rózsás színűek, végül rózsás-hússzínűek lesznek; élük többé-kevésbé behasadozó. Tönk: 5-12 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; hengeres vagy lefelé elvékonyodó; fehéres; felülete hosszan szálazott, selymesen fénylő, csúcsánál kissé deres. Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben szálas; fehéres; szagtalan vagy enyhén lúgszagú; fanyar ízű. Előfordulása: Júniustól novemberig, lomberdőben növő, gyakori faj. Spóra: Rózsaszín; 8-10.5 x 7-8μm; gömbölyded szögletes. Megjegyzés: A rhodopolium a rhodo előtagból  - vörös vagy vöröses (görögül rózsa), valamint a polium-rúd (szár) szavakból. Utalva a lemezek és a tönk színére. Az Entoloma az ókori görög  entos -belső, és a loma - szegély szóból ered. Fajleírás: 1818-ban a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries ítra le és adta az Agaricus rhodopolius tudományos nevet. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át ezt a fajt az entholoma nemzetségbe, így a tudományos neve Entoloma rhodopolium lett.

Cinóbertapló

cinóbertapló képe

Pycnoporus cinnabarinus

Gomba leírása
Kalap: A termőtestek egy-, ritkán kétévesek, hosszúkásak, félkör, vese vagy spatula alakúak, lelapult kalappal, 2-10 cm szélesek, 0,5-2 cm vastag és 2-8 cm-re állnak el a fától. Termőtest: A fiatal gombák felső oldala pelyhes, az időseké csupasz, kicsit egyenetlen-ráncos. Nem vagy csak a peremén sávos, a friss termőtest élénk narancs-cinóbervörös, az idősebb vagy kiszáradt gombák halványabbak. Csöves rész: Az elég hosszú csövek (3-7 mm) nem választhatók le a kalaphúsáról, vörösek, mint a kalap felszíne, míg a kerek vagy szögletes pórusok (2-3 db mm-enként) még intenzívebben vörösek. Hús: A hús cinóbervörös vagy halvány narancssárga, kissé sávos, először puha, majd szívós és parafaszerű. Szaga és íze nem jellegzetes. Előfordulás: Európában mindenütt elterjedt ugyan, de nem fordul elő az óceáni klímájú Észak- nyugat-Európában (Brit-szigetek, Belgium, Hollandia, Dánia), míg Közép-Európában a síkságtól a hegyvidékekig (fahatárig!) megtalálható. A kedvelt gazdanövények lombos fák, mint a nyír, bükk, berkenye, éger, fűz, gyertyán és tölgy. Néha tűlevelű fákon is él. Hazánkban leggyakrabban madárcseresznyén fordul elő. Napos helyeket kedvel és rendszerint a borostás réteggombával és a hasadtlemezű gombával együtt hoz létre jellegzetes gombatársulást a fákon, ágakon, törzseken, tarvágásokon, tisztásokon, út- és erdőszéleken. Spóra: Fehér; 5-6 x 2-2.5μm; hengeres, vagy kissé kolbász alakú. Megjegyzés: Pompás vörös színe a cinnabarin nevű festékanyagtól származik, még a fa belsejében levő micélium is vörös. Korhadékbontó gomba, vagyis csak elpusztult fákon telepszik meg fehérkorhadást okozva, elősegíti azok természetes lebontását. A cinnabarinus jelentése cinóbervörös. A Pycnoporus nemzetség név,  a pycn- azaz vastag vagy sűrű, és  Porus- pórus szavakból származik. Fajleírás: 1776-ban a holland természettudós Nicolaus Joseph von Jacquin (1727-1817) írta le ezt a gombát, és Boletus cinnabarinus-nak nevezte el. 1881-ben a finn mikológus Petter Adolf Karsten (1834-1917) sorolta be a Pycnoporus nemzetséghez, ezáltal létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét a Pycnoporus cinnabarinus-t.

Szenes galambgomba

szenes galambgomba képe

Russula nigricans

Gomba leírása
Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon csaknem gömbölyű, majd domború, széle behajló, végül kiterül, közepe kissé benyomottá válik; kezdetben fehéres, szürkésfehér, később füstbarna, végül fekete; felülete matt, fiatalon kissé ragadós. Lemezek: A tönkhöz nőttek, ritkán állnak, vastagok, törékenyek; fehéresek, krémszínűek, feketedők. Tönk: 3-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag hengeres, tömör, fehéres, szürkésfehér színű; idősödve vagy érintésre lassan vörösödik, majd megfeketedik. Hús: Nagyon kemény, vastag; sérülésre lassan vörösödik, majd megfeketedik; gyengén gyümölcsillatú, nem vagy csak kissé csípős ízű. Előfordulás: Júniustól novemberig; savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben sokszor tömegesen növő, gyakori faj. Spóra: Fehér; 7-8 x 6-7μm; elliptikus vagy tojás alakú, kis szemölcsökkel, amelyek általában 0,3 mikron magasak Megjegyzés: A nemzetség neve Russula, azt jelenti, vörös vagy vöröses. Több galambgomba kalapja is vöröses (de sokkal több galambomba kalapja eltérő színű, köztük a jelenlegi is). A nigricans latin szó jelentése- feketés. Fajleírás: 1785-ben a francia mikológus Jean Baptiste Pierre Francois Bulliard, írta le először és adta a tudományos nevét, mint Agaricus nigricans. 1838-ban ez a faj átkerült a russula nemzetségbe, a híres svéd mikológus Elias Magnus Fries által.

Sárga csengettyűgomba

sárga csengettyűgomba képe

Pluteus leoninus

Gomba leírása
Kalap: 3-7 cm széles; fiatalon harang formájú, majd ellaposodik, citromsárga, élénk-, oroszlánsárga; közepe olívbarnás, finoman bársonyos; széle kissé bordázott. Lemezek: Szabadon állók, szorosak, hasasok, szélesek; fiatalon fehérek, élük sárgás, majd rózsaszínű lesz. Tönk: 5-6 cm hosszú, 0,3-0,7 cm vastag; hengeres; lefelé kissé vastagodó; csúcsán fehéres, töve felé sárgás vagy barnás; felülete szálas, kissé bordás. Hús: Vékony húsú, nedvesen üvegszerű; törékeny; fehéres; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulása: Júniustól októberig; elkorhadt lombos fa, különösen bükkfa tönkjén egyenként növő, ritka faj. Spóra: Rózsaszín; 6-8 x 5-6μm; ellipszoid vagy gömbölyded, sima Megjegyzés: A pluteus latin szó, jelentése pajzs. A leoninus egyszerűen azt jelenti: mint egy oroszlán, a leo szóból , utalva a gomba színére. Fajleírás: 1762-ben a német természettudós Jacob Christian Schaeffer írta le, aki a kéttagú tudományos nevét adta Agaricus leoninus.. Egy újabb német mikológus, Paul Kummer 1871-ben átsorolta ezt a fajt a jelenlegi nemzetségéhez, Pluteus leoninus néven, ami a tudományos név, ez máig elfogadott név.

Barna csengettyűgomba

barna csengettyűgomba képe

Pluteus cervinus

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakúból kiterülő, 5-15 cm széles, vékony húsú. Színe a termőhely és idő szerint igen változatos, többnyire barna, szürkésbarnás, de lehet fehéres, kékesszürke, feketebarna is. Gyakran felhőzetesen foltos, tarka, sugarasan rajzolt, de lehet még pikkelyes is. Felülete selymes-szálas, nyirkosan fényes, zsírfényű. Lemezek: Színük kezdetben fehér, majd lassan rózsaszínen át hússzínű, végül piszkosvöröses lesz. Sűrűn állók,a tönkre nem nőttek rá, hasasok. Tönk: Megnyúlt, hengeres, eléggé merev, a kalapból csuklósan kifordítható. 5- 12 cm hosszú, 0,5 -1,5 cm vastag. Fehér, de többnyire szürkésbarnásan vagy feketésen felhős, és rajta - főleg alul - hosszanti, finom, rásimuló feketés szálak húzódnak. Hús: Fiatal korban rugalmasan kemény, később puha, vizenyős, és igen törékeny lesz. A kalapban vékony, a tönkben tömör, szálkás, rostos. Színe fehér. Enyhe, nem jellemző szag és íz. Előfordulás: Majdnem egész évben, ugyanazon a helyen ismételten is termő, gyakori gomba. Faanyagon, fatönkön, tuskókon, mindenféle erdőben és erdőirtás helyén, többnyire magányosan vagy kettesével-hármasával terem. Aránylag száraz időben is előjön. Spóra: Halvány rózsaszín; 6-8 x 4-6 μm; elliptikus, sima Megjegyzés: A cervinus jelentése szarvas, ami találó a kalap színére. Bár a legújabb eredt vizsgálat szerint nem a színre, hanem a kalapon a szarvasagancsszerű kitüremkedésre utal a neve. A gomba régebbi magyar neve: változékony csengettyűgomba. A Pluteus latin szó és azt jelenti védő kerítés vagy a pajzs, Fajleírás: Eredetileg 1762-ben Jacob Christian Schaeffer írta le, aki Agaricus cervinus néven jegyezte. A jelenlegi tudományos nevét a híres német mikológus Paul Kummer adta neki 1871-ben. 1786-ban Batch mint Agaricus atricapillus szinonimaként írt róla. Később többen ismét cervinus néven jegyezték le.

Rózsás kígyógomba

rózsás kígyógomba képe

Mycena rosea

Gomba leírása
Kalap: 3-6 cm átmérőjű; fiatalon kúposan domború, harang alakú, majd ellaposodik, közepén púpos marad; széle bordás; rózsás, húsrózsás színű, szárazon kifakul. Lemezek: Szélesen a tönkre nőttek, vagy szabadon állók, hasasok, szélesek, ritkán állók; fehéresek, majd halványrózsásak lesznek. Tönk: 6-10 cm hosszú, 0,5-0,8 cm vastag; hengeres vagy alul kissé vastagabb; a kalaphoz hasonló színű; felülete sima, a tövénél szöszös. Hús: Vékony, törékeny, vizenyős; fehéres, halvány rózsás színű; retekszagú és -ízű. Előfordulása: Júniustól novemberig; lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj. Spóra: Fehér; 7-9 x 4-5.5μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A rosea latin szó és rózsát jelent. A mycena jelentése az ókori görög város Mükéné nevéből származik. Fajleírás: 1783-ban Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a fajt, és az Agaricus roseus nevet adta a fajnak. A jelenleg elfogadott tudományos neve 1912-ben alakult ki, amikor a porosz származású Eugen Gramberg (1865-1945) átsorolta a Mycena nemzetséghez, így a tudományos neve Mycena rosea lett.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

büdös őzlábgomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor