Február hónapban található gombák

Shii-take

shii-take képe

Lentinula edodes

Gomba leírása
Kalap: 5-15 (20) cm átmérőjű; eleinte domború, majd kiterül, végül benyomottá válik, széle fiatalon begöngyölt és múlékony, gyapjas fátyolmaradványokkal díszített; barnásszürke-sötétbarna; felületén fehéres vagy barnás pikkelyek lehetnek. Lemezek: A tönköt érintik vagy kissé ránőnek; élük idősen fűrészes; eleinte fehéresek, később rozsdásan foltosodnak. Tönk: 3-5 (10) cm hosszú, 0,8-1,5 cm vastag; néha oldalt álló, töve kissé gumós lehet; fehéres, barnás pikkelyes; fiatalon pókhálószerű fátyola van. Hús: A kalapban puha, a tönkben szívós; fehér; íze és szaga fokhagymára emlékeztet. Előfordulása: A Távol-Keleten honos  januártól decemberig Hazánkban természetes környezetben nem fordul elő. Japánból jelentős mennyiségben exportálják. Az 1990-es évek óta Magyarországon is növekvő mennyiségben termesztik, részben exportra. Spóra: Fehér; 5-7 x 3-3,5 mikrométer; ellipszoid. Megjegyzés: A siitake név japán szóösszetétel: sii jelentése „pasaniafa”, és a take jelentése „gomba”. Kínai neve hsziag gu. Általánosan elterjedt magyar neve nincs, de felmerült az illatos fagomba elnevezés. Azért szerepel a leírása itt, mert termeszthető gyógygomba. Fajleírás: AD (időszámítás kezdete után)199 körül Chūai császár ideje óta ismert. Az első írásos feljegyzés a shiitake termesztéséről, 960-1127 körüliről a song-dinasztiából Wu Sang Kwuang-tól származik. 1986-ban Lentinula edodes néven írta le (Berk.) Pegler

Júdásfülgomba

júdásfülgomba képe

Auricularia auricula-judae

Gomba leírása
Jellemzés: Kocsonyás állagú, kimondottan fülre emlékeztető, egyéb termőrétegű gomba. Termőtest: 2-6 cm átmérőjű; először gömbölyded, majd csésze, fül vagy kagyló formájú, összenövéskor lebenyszerű, olykor teljesen féloldalas; külső oldalának színe vörösesbarnás, okkerbarnás, szürkésbarnás, ritkán áttetszően fehéres, felülete bársonyosan szőrös, nemezes, erősen ráncos, redőzött; belső oldalának színe sárgásbarna, vörösesbarna, feketés, felülete csillogó, ráncos, redős; széle hullámos, kissé felemelkedő. Termőréteg: A termőtest belső oldalán található. Hús: Vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú; barna, sötétbarna színű; szagtalan, nincs különösebb íze. Előfordulása: Januártól-Decemberig, lombos fák (elsősorban fekete bodza) elhalt ágain, csoportosan növő, gyakori faj. Spóra: Fehér; 16-18 x 6-8μm; kolbász alakú (allantoid), Megjegyzés: Az Auricula egy latin szó, jelentése fül. Judae- Júdás, a zsidó, aki elárulta Jézust. A név utalás arra a hitre, hogy Iskarióti Júdás felakasztotta magát egy bodza fára szégyenében, miután elárulta Jézus Krisztust. Ez a hit több, mint 400 évre nyúlik vissza- a gomba, amelyik többnyire bodza fán terem,-, emlékeztető erre az eseményre. Fajleírás: 1789-ben Jean-Baptiste François (Pierre) Bulliard írta le,és a Tremella auricula-judae tudományos nevet adta neki. Miután több nemzetségbe is besorolták, végül a ma is ismert nemzetségbe 1897-ben az osztrák botanikus-mikológus Richard Wettstein (1863-1931) sorolta be.

Lucfenyvesi tobozfülőke

lucfenyvesi tobozfülőke képe

Strobilurus esculentus

Gomba leírása
Kalap: 2-4 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; szürkésbarna, sötétbarna, lehet világosabb, fehéres vagy szürkés színű is; felülete sima. Lemezek: Szabadon állók vagy a tönkre felkanyarodóak, vékonyak, szorosan állók; fehérek vagy szürkések. Tönk: 4-10 cm hosszú, 0,1-0,2 cm vastag; hengeres; vörösesbarna, rókaszínű; a csúcsán fehéres deres, lefelé sima, fénylő; alja mélyen gyökerező, akár 7-10 cm hosszúságban, egészen a talajban levő tobozig; a gyökérrész szálas, nemezes felületű. Hús: Vékony, a kalapban puha, a tönkben szívós; fehéres színű; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulása: Februártól májusig; ritkán ősszel is előfordulhat lucfenyő tobozán. Nagyon ritka faj. Spóra: Fehér, 4,5-7,5 x 3 µm, elliptikus, sima. Megjegyzés: Az esculentus latin szó, jelentése-finom, ízletes. A strobilurus jelentése kúp alakú. Fajleírás: 1781-ben a Strobilurus esculentus leírása Franz Xavier von Wulfen (1728-1805) nevéhez köthető az akkori Agaricus esculentus névén, majd 1805-ben kortársa Elias Magnus Fries (1794-1878), a gomba szinonimájaként, Agaricus tenacellus néven írt róla. A jelenlegi neve Rolf Singer(1906-1994)-hez köthető 1962-ben.

Francia szarvasgomba

francia szarvasgomba képe

Tuber melanosporum

Gomba leírása
Jellemzés: Gömbölyű a föld alatt hoz termőtestet. Termőtest: A termőtestek gömbölyűek vagy szabálytalanul gumósak, méretük nagyon változó, többnyire 2-9 cm átmérőjűek. A felületét többé-kevésbé lapos, négy- vagy hatszögletű szemölcsök borítják. A külső oldala kezdetben vörösesbarna, később fekete. Termőréteg: A gumó belsejében található, márványos kinézetű. Hús: A hús (a gleba) fiatalon szürkés, bézs-vöröses, éretten kormosfekete lesz. A keresztmetszetben fehér vagy rozsdaszínű ereket vagy többszörös elágazásokat lehet felismerni, és ettől márványos kinézetű lesz. Az erek úgy keletkeznek, hogy a termőréteg közti üregek sejtekkel (hifák) töltődnek fel. A szaga erősen fűszeres, Előfordulás: Föld alatt nő, lombos fákkal, főleg tölggyel, szimbiózisban, meszes talajokon. A Földközi-tenger vidékén és különösen Dél- és Közép-Franciaországban gyakori. Az Alpoktól északra még nem találták. Termőtesteket november közepétől március közepéig fejleszt. Hazánkban eddig még nem találták. Spóra: Feketés; 22-55 x20-35 μm; elliptikus, nagy méretű. Megjegyzés: A számos szarvasgomba faj a tömlősgombák (Ascomycetes) osztályába tartozik, többnyire a föld alatt nőnek, néhány centimétertől a félméteres mélységig. A spórák a termőréteg szétesésekor szabadulnak ki. Többnyire nagyon intenzív szaguk van. A vaddisznók jól érzékelik ezt az illatot és kiássák a gombákat, ezzel hozzájárulnak az elterjedésükhöz. A melanosporum jelentése a melan-fekete latin szóból ered, a sporum jelentése spóra. Fajleírás: 1831-ben az olasz természettudós Carlo Vittadini írta le tudományosan, a tudományos neve nem változott azóta sem.

Hasadtlemezű gomba

hasadtlemezű gomba képe

Schizophyllum commune

Gomba leírása
Kalap: Ennek a sajátos kinézetű gombának, a kalapja 1-4 cm széles lehet. A formája legyezőre emlékeztet. Gyakran lebenyes habitusú, mert több kalap összenő egymással. A kalap felső része fehéres-szürke, bolyhos-nemezes, szőrözött. Néha lila árnyalatú is lehet. Nedvesen a kalap inkább piszkos szürkésbarna színű, a sávozottság alig kivehető. A hullámos kalapszegély kissé begöngyölt. Lemezek: A gomba, a lemezek könnyen felismerhető, jellegzetes tulajdonságáról kapta nevét. A lemezek ugyanis hosszirányban hasadtak. Ezenkívül csak kissé sűrűn állnak, különböző hosszúságúak. Vörösesszürke vagy halvány ibolyakék színűek. Tönk: A tönk hiányzik a termőtestről, vagy nagyon rövid. A termőtestet a kalap elvékonyodott töve rögzíti az alaphoz, innen indulnak ki a legyező formájú lemezek is. Hús: Szívós, világos színű, egyes primitív törzsek rágógumiként fogyasztják. Előfordulás: Egész évben megtalálható. Nagyon gyakori a frissen vágott lombos fatörzseken, de a lombos fák elpusztult ágain és hulladékán is. Az elsők között telepszik meg az ilyen aljzaton. Az élő, sérült fákat is megtámadja, és tűlevelű fákon is megtalálható. A gomba többnyire tetőcserépszerűen elrendeződött telepekből áll. Spóra:Fehér vagy halványvörös; 4-6 x 1.5-2.5μm; hengeres ellipszoid, sima. Megjegyzés: Ha alacsony a levegő nedvességtartalma, a lemezek hasadó felel felkunkorodnak, egymással összeérnek és spórakiszóródás lehetetlenné válik. A nedvességtartalom növekedése esetén a lemezfelek újra kiegyenesednek, és a spórák kihullhatnak, ilyen, kiszáradás elleni védekezés ritka a gombák körében. A fajneve a commune jelentése közös, utalva az összenőtt kalapokra. A latin szó a kummuna, kummunák (közösségek) szó eredete is. A  schizophyllum nemzetségnév osztott lemezeket jelent. Fajleírás: A jelenlegi nevén 1815-ben Elias Magnus Fries írta le. Több szinonim neve is van, 1755-ben Carl Linnaeus Agaricus alneus néven jegyezte le. Több neves korai mikológus is lejegyezte más-más néven, amelyeket vagy Fries vagy Linneus után neveztek át. pl Kuntze, Kummer, Gray, vagy Batsch.

Aranyos rezgőgomba

aranyos rezgőgomba képe

Tremella mesenterica

Gomba leírása
Jellemzés: Az egyéb termőrétegű gomba, nagyon látványos megjelenésű. Harsány színe miatt jól felismerhető, kocsonyaszerű gomba. Egész évben találkozhatunk vele. Termőtest: 1-5 (10) cm hosszú, 2-4 cm átmérőjű, 1-4 cm magas; ráncos, lebenyes, tekervényes; fiatalon arany- vagy citromsárga, idősen gyakran halványabb, szárazon narancsos színű; felülete többé-kevésbé fénylő. Termőréteg: A lebenyek felületét borítja. Hús: Fiatalon kocsonyás, rugalmas, idősen megpuhul és csaknem szétfolyik; sárgás, kissé áttetsző; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulás: Januártól decemberig; elhalt lombos fa, főként bükk és tölgy anyagán növő, hazánkban nem ritka gombafaj. Spóra: Fehér; 7-16 x 6-10μm; nagyjából ellipszoid, sima. Megjegyzés: A Tremella név azt jelenti, remegés - utalás a reszketeg-zselé-szerű állagra ebbe a nemzetségbe tartozó fajoknál. A mesenterica fajnév görög eredetű; két ókori görög szóból a mezo - azaz közép, és - enteron- bél szavakból ered, jelentése "közepes bél", ami a kinézetére utal. Fajleírás: 1769-ben a svéd botanikus, Anders Jahan Retzius (1742-1821) írta le ezt a fajt, és elnevezte Tremella mesenterica-nak, amely a ma is használatos tudományos neve.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

francia szarvasgomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor