Február hónapban található gombák

Piros csészegomba

piros csészegomba képe

Sarcoscypha austriaca

Gomba leírása
Jellemzés: Feltűnő piros egyéb termőrétegű gomba. A termőréteg a kis csésze belső felületét fedi. Termőtest: 1-3 (5) cm átmérőjű; nyeles, fiatalon kör alakú, többnyire szabályos csésze, később ovális vagy vese formájúvá válik, széle hullámos, kissé behajló; külső oldalának színe okkeres, rózsás vagy fakó-vöröses, felülete rövid, piszkosfehér szemcsékkel, pelyhekkel, szőrökkel borított; belső oldalának színe élénk cinóbervörös, skarlátvörös, felülete sima, fénylő; nyele 0,5-3 cm hosszú, néha hiányozhat, fehéres színű, felülete finoman szőrös, molyhos, néha gyökerező. Termőréteg: A termőtest sima, élénkpiros színű, belső oldalán található. Hús: Vékony, törékeny, viasszerű; fehér; nincs különösebb illata és íze. Előfordulása: Februártól márciusig (egyik legkorábban megjelenő gombafaj), talajon fekvő, korhadó ágakon, famaradványokon növő, nem ritka faj. Spóra: Fehér;  26-40 x 10-12.5μm; hosszúkás ellipszoid (szinte mindig lekerekített végű), sima Megjegyzés: A Coccinea jelentése- világos vörös, piros. Van egy hasonló vörös színű csészegomba az osztrák csészegomba, amelyt csak mikroszkóp segítségével lehet megkülönböztetni. Fajleírás: 1755-ben a Carl Linnaeus Peziza cyathoides-nek nevezte. 1774-ben a holland származású botanikus Nikolaus Joseph von Jacquin (1727-1817) által a tudományos neve Peziza coccinea-ra változott. A jelenlegi tudományos megnevezést - Sarcoscypha coccinea- 1889-ben Pier Andrea Saccardo-tól kapta.

Téli fülőke

téli fülőke képe

Flammulina velutipes

Gomba leírása
Kalap: Domború, később lapos, többnyire kicsiny, 3-15 cm, lehet nagyobb is. Színe élénksárga, élénk rozsdasárga, középen sötétebb. Lemezek: Szélesek, tönkhöz nőttek, halványsárgák. A spórapor fehér. Tönk: Megnyúlt, görbe, csövesedő. 4-10 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag. Színe felül sárga, lefelé fokozatosan sötétebb vörösesbarna, zöldesbarna, barnásfekete. Hús: Halványsárga, rugalmas, a tönkben rostos, szívós. Szag és íz: Feltűnően halszagú. Előfordulás: Szeptembertől-Áprilisig található. Kizárólag fák törzsén vagy tövén, kivágott fák visszamaradt tuskóján terem. Olykor magasan a fa törzsén vagy ágain találjuk. Farontó, élősködő gomba. Leggyakrabban akácfán, dión vagy vadgesztenyén él, ezért a házak körül utcán, udvaron és kertekben találhatjuk meg. Főleg októbertől egész télen terem, de egész évben is előfordulhat. A téli hónapokban gyakori, ha nincs erős fagy. Egymást követően nagyobb csoportokban jön elő a faanyagból. Azért jelentős, mert akkor is gyűjthető, amikor más gomba nem található. Spóra: Fehér; 8-11 x 3,5-4,5 µm; elliptikus vagy hengeres, sima Megjegyzés: A gomba termeszthető, a sötét és hideg helyen lassan alakulnak ki, és csaknem tiszt fehérek. A Flammulina egy hivatkozás a narancssárga kalapra, ami ragyog, mint egy kis láng a téli napsütésben. A velutipes bársony lábút jelent. Fajleírás: Mózes Ashley Curtis (1808-1872) írta le, és Agaricus velutipes nevet adott a gombának 1947-ben került a Flammulina nemzetségbe a német származású mikológus Rolf Singer által. Elavult szinonimák közé tartozik: Agaricus velutipes (Curtis), Gymnopus velutipes (Curtis), Gray , és Collybia velutipes (Rea).

Júdásfülgomba

júdásfülgomba képe

Auricularia auricula-judae

Gomba leírása
Jellemzés: Kocsonyás állagú, kimondottan fülre emlékeztető, egyéb termőrétegű gomba. Termőtest: 2-6 cm átmérőjű; először gömbölyded, majd csésze, fül vagy kagyló formájú, összenövéskor lebenyszerű, olykor teljesen féloldalas; külső oldalának színe vörösesbarnás, okkerbarnás, szürkésbarnás, ritkán áttetszően fehéres, felülete bársonyosan szőrös, nemezes, erősen ráncos, redőzött; belső oldalának színe sárgásbarna, vörösesbarna, feketés, felülete csillogó, ráncos, redős; széle hullámos, kissé felemelkedő. Termőréteg: A termőtest belső oldalán található. Hús: Vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú; barna, sötétbarna színű; szagtalan, nincs különösebb íze. Előfordulása: Januártól-Decemberig, lombos fák (elsősorban fekete bodza) elhalt ágain, csoportosan növő, gyakori faj. Spóra: Fehér; 16-18 x 6-8μm; kolbász alakú (allantoid), Megjegyzés: Az Auricula egy latin szó, jelentése fül. Judae- Júdás, a zsidó, aki elárulta Jézust. A név utalás arra a hitre, hogy Iskarióti Júdás felakasztotta magát egy bodza fára szégyenében, miután elárulta Jézus Krisztust. Ez a hit több, mint 400 évre nyúlik vissza- a gomba, amelyik többnyire bodza fán terem,-, emlékeztető erre az eseményre. Fajleírás: 1789-ben Jean-Baptiste François (Pierre) Bulliard írta le,és a Tremella auricula-judae tudományos nevet adta neki. Miután több nemzetségbe is besorolták, végül a ma is ismert nemzetségbe 1897-ben az osztrák botanikus-mikológus Richard Wettstein (1863-1931) sorolta be.

Nyírfa-tapló

nyírfa-tapló képe

Piptoporus betulinus

Gomba leírása
Jellemzés: Az egyéves termőtestek rendszerint félkör vagy vese alakúak, hátul egy vastag, rövid nyél rögzíti a fához. A felső része domború, boltozott, tompa begörbülő peremű, felülete csupasz, sima és nem sávozott. Először fehéres, aztán szürkésbarna vagy barna, idővel gyakran repedezett, vékony, lehúzható, bőrszerű hártya bontja. Termőtest: Néha lelógó, harang vagy uborka alakú termőtestek jönnek létre, amelyek hosszabbak, mint amilyen szélesek. Általában 5-20 (30) cm szélesek, 7-15 cm-re emelkednek ki a fából és 2-5 cm vastagok lehetnek. Csöves rész: A kalap alsó részén lévő fehér csövek a vastag kalaphúshoz viszonyítva feltűnően rövidek (1-8 mm), az érett termőtesten könnyen elválaszthatók a húsáról. A csövek csak egy réteget képeznek, télen a gombák elpusztulnak. A fehéres, később sárgásszürke vagy világosbarna pórusok kerekek, kicsik, 3-4 db található milliméterenként. Hús: A fehér kalaphús teszi ki a gomba legnagyobb részét. Kezdetben húsos-szívós, elég lédús és nehéz, a száradás után parafaszerűen könnyű és porhanyós-morzsalékos lesz. Előfordulás: Szélesen elterjedt az északi féltekén, mindenütt gyakori, ahol nyírfák nőnek. Szorosan kötődik a nyírhez, más fafajon még nem találták. Főként idősebb vagy legyengült fákat támad meg, többnyire az ágcsonkoknál, sebhelyeken hatol be a törzsbe. A fában barnakorhadást okoz. Magas lég- és fanedvességet igényel. Amikor a tapló termőtestei megjelennek a törzseken, a fa hamar elpusztul, azonban a gombát még évekig megtalálhatjuk az elhalt anyagon. Spóra: Fehéres; 3 -6 x 1,5-2 μm; hengeres, ellipszoid. Megjegyzés: A betulinus fajnév jelentése nyírhez tartozó. A gomba gyulladáscsökkentő vegyületeket tartalmaz, és antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik. Az 5000 éves múmia Ötzi felfedezésénél találtak mellette ilyen gombát, ami arra utal, hogy a fertőzésére gyógyszerként használhatta a Nyírfa-taplót. A nemzetség név Piptoporus azt jelenti, hogy ezeknek a gombáknak a pórusai (-porus utótag, ami pórust jelent és a pipt - előtag, amely a görög ige piptein-ből származik, jelentése "esik"), könnyen leszedhetőek vagy leesnek; Fajleírás: 1753-ban Carl Linnaeus írta le ezt a gombát, és Boletus suberosus-nak nevezte el, majd később a francia mikológus Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard megváltoztatta a fajnevét betulinus-ra - utalva a nyírfára ( Betula spp.) amelyen megtalálható. 1821-ben, sorolta át az elterjedt Polyporus nemzetséghez, ahol hatvan évig tartózkodott. Aztán 1881-ben, a finn mikológus Petter Adolf Karsten (1834-1917) egy új nemzetséghez sorolta a Piptoporus-hoz , amelyet ő hozott létre, és ahol csak két másik faj létezik.

Lepketapló

lepketapló képe

Trametes versicolor

Gomba leírása
Jellemzés: Egyéb termőrétegű gomba, nem kalapos gomba. Termőtest: 2-10 cm átmérőjű; félkör-, vese formájú vagy szalagszerű; felületét bársonyos, szöszös, körkörös sávokkal, az egyes sávok váltakozóan eltérő színűek, barnásak, szürkések, sárgásak, feketések; széle lehet kissé hullámos, ritkán karéjos, színe világosabb a belső sávokénál; az egyes kalapok többnyire csoportosan, zsindelyszerűen helyezkednek el. Termőréteg: A pórusok aprók, kerekdedek vagy kissé szögletesek; fehéres később halványsárga színűek. Hús: Vékony, szívós, idősebb korban fásuló; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulása: A termőtest egyéves, de egész évben megtalálható, elsősorban lombos fák (ritkán fenyők) földre hullott ágain, tuskóin terem. Spóra: Fehér; 4-6 x 1.5-2.5 μm; ívelt hengeres (kolbász szerű), sima Megjegyzés: A Trametes nemzetség név, a tram- előtagból ered, ami vékonyat jelent, és arra utal, hogy a nemzetség gombái vékony rétegűek. A versicolor jelentése: tarka, sokszínű. A gombára nézve ez egyértelmű. Fajleírás: 1753-ban Carl Linnaeus írta le tudományosan, és Boletus versicolor-nak nevezte el. 1939-ben ezt a fajt átkeresztelte Trametes versicolor-nak a cseh Albert Pilát (1903-1974) mikológus.

Borostás réteggomba

borostás réteggomba képe

Stereum hirsutum

Gomba leírása
Jellemzés: Ez a nagyon szép színű gomba hullámosán karéjos, szabálytalan, tetőcserépszerű kalapokat képez, amelyek a fára szélesen ránőttek és friss állapotban jellegzetes sárgás-narancssárga a szegélyük. Termőtest: Az egyes termőtestek 2-10 cm szélesek, fehéresek, sárgásbarnák vagy szürkék, sárga szegéllyel. A felülete bolyhos, szőrös és kissé sávos. Termőréteg: A termőréteg, a himénium, sima, élénk narancssárga vagy okkerszínű, ritkábban rózsaszín árnyalatú is lehet. Később és szárazon többé-kevésbé szürkére kifakulhat. Hús: A hús vékony, hártyás és bőrszerűen szívós. Előfordulás: Európában mindenütt elterjedt, gyakori faj. Frissen vágott lombos fákon él, az elsők közt telepszik meg rajtuk. Különösen szívesen nő levágott ágakon, tölgyfarakásokon és tuskókon. Fehérkorhadást okoz. Nyíren, bükkön és más lombos fákon is megjelenik, de csak nagyon ritkán található tűlevelű fán. Egyéves-áttelelő, az előző évi termőtest a következő évben tovább nő a peremén. Spóra: Fehéres; 6-7,5 x 3-3.5 μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A réteggombák (Stereum) általában fákon élnek, termőrétegük sima, tehát csöveket, pórusokat, tüskéket vagy lemezeket nem lehet látni. A hirsutum jelentése borzas, sörtés. A stereum jelentése kemény. Fajleírás: 1787-ben a német természettudós Carl Ludwig von Willdenow (1765-1812) írta le, aki a Thelephora hirsuta tudományos nevét adta.  1821-ben a brit mikológus Samuel Frederick Gray (1766-1828) sorolta át ezt a fajt a Stereum nemzetséghez, létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét Stereum hirsutum.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

shii-take

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor