November hónapban található gombák

Szappanszagú pereszke

szappanszagú pereszke képe

Tricholoma saponaceum

Gomba leírása
Kalap: A kalap mintegy 8-10 cm széles lehet. Kezdetben domború, majd lassanként ellaposodik, a pereme sokáig begöngyölt marad, végül szabálytalanul lebenyessé válik. A kalapbőr színe sok problémát okoz a gyűjtőknek; zöldes-sárgás, barnás, barnásszürke, feketés, fehéres, kissé vöröses tónussal és sok a köztes színárnyalat. Lemezek: A lemezek egészen ritkán állók, a tönkre kiöblösödően nőnek rá. Fehéresek vagy halvány sárgásszürkék, gyakran vöröses foltokkal. Tönk: A különféle formájú (hasas, görbült, hengeres vagy egyenes) tönk 10 cm magas és 1,3-3 cm vastag lehet. A színe nagyjából hasonlít a kalaphoz, de gyakran halványabb árnyalatú. Felületét néha finom , fekete pikkelyréteg díszíti, de teljesen sima példányokat is lehet találni. Hús: A fehér hús vágásfelületén kissé vörösödő. Jól érzékelhető dohos, "mosószappan" szaga van. Az íze enyhe vagy édeskés, de gyakran keserű is lehet. Előfordulás: Hazánkban a savanyú talajú lombos és tűlevelű erdőkben, augusztustól novemberig gyakori faj. Általában csoportokban található. Spóra: Fehér; 5,5-7 x 3,5-4,5 µm; majdnem gömb alakú, sima Megjegyzés: A saponaceum jelentése szappanszagú. Fajleírás: 1801-ben írta le tudományosan Christiaan Hendrik Persoon. A nemzetség nevet 1818-ban a svéd mikológus Elias Magnus Fries adta, így Tricholoma saponaceus néven jegyzik. A nemzetség nevének jelentését - több fajnál leírtam -;azt érdemes tudni, hogy kevésbé találó, mivel kevés faj van, amelyiknek a kalap széléről szőrök, vagy szálak lógnak le.

Barnulóhúsú galambgomba

barnulóhúsú galambgomba képe

Russula erythropoda

Gomba leírása
Kalap: A maximum 10-12 cm széles kalap fiatalon gömbölyded, később ellaposodik. Kifejlett állapotban finoman bordázott. Ennek a tűlevelű erdőkben növő fajnak kármin-, bor-, bíbor vagy sötétvörös színű kalapja van. A közepe gyakran sötétebb (fekete) színű. A bőr nedvesen tapadós, de szárazon matt és félig lehúzható. Lemez: A lekerekítetten a tönkre ránőtt lemezek gyakran villásan elágazók, kezdetben halvány krémfehérek, később fakóokker színűek lesznek. Nyomásra megbarnulnak. Tönk: A tönk 6-9 cm magasra nőhet meg, és legfeljebb 3 cm vastag lehet. Gyakran erősen bunkós vagy hasas, egyébként hengeres formájú. Fehér alapon kárminvörös futtatású, ritkán egységesen vörös. Nyomásra piszkosbarnára változik. Hús: A fehér hús a tönkben többé-kevésbé barnás, a levegőn nagyon gyorsan barnul. Friss gyümölcsszaga van néhány percig a szedés után, de később intenzív heringszagú. Előfordulás: Tűlevelű erdőkben (luc, erdeifenyő) található nyáron és ősszel. Hazánkban nem gyakori faj. Spóra: Világos okker; 8-11 x 6.5-8μm; ellipszoid, kisebb szemölcsökkel, de ezek nem alkotnak hálózatot. Megjegyzés: Az erythropoda jelentése vöröslábú. A xerampelina a görög Xeros-száraz, és ampělinos-szőlő szavakból származik - arra utal, hogy a gomba színe hasonlít a szárított szőlő levelekre. Fajleírás: 1770-ben a német botanikus Jacob Christian Schaeffer írta le először tudományosan, és az Agaricus xerampelina tudományos nevet adta neki. 1838-ban a svéd Elias Magnus Fries sorolta át ezt a fajt a russula nemzetséghez, ezáltal létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét a Russula xerampelina-t. A Russula erythropus név 1908-ból származik, de nem elfogadott név.

Sárgatejű kígyógomba

sárgatejű kígyógomba képe

Mycena crocata

Gomba leírása
Kalap: Az eleinte kúp formájú, később harangszerűen kiterülő kalap átmérője 1-3 cm. Gyengén bordázott és csupasz felületű. A kalap színe olívszürke vagy szürkésbarna. A kibuggyanó tejnedvtől sárgásvörös foltok jelenhetnek meg a kalap felületén. Lemezek: Ha megsérülnek, ugyanilyen foltosak lesznek a hasas, tönkhöz illeszkedő, fehéres színű lemezek is. Tönk: A tönk 4-8 cm magas lehet, az átmérője 2-3 mm. Belül csöves, felfelé kissé elvékonyodik. A tövét fehér micéliumszálak borítják. A színe felül kénsárga, alul sáfránysárga. Ha a tönköt eltörjük, akkor bőséges, narancssárga tejnedv folyik ki belőle. Hús: A vékony hús is sárga színű és tejnedvet tartalmaz. Előfordulás: Nem tartozik a gyakori gombáink közé. Lombos erdőkben, elsősorban bükkösökben található. Csoportosan vagy magányosan nő az avarban. Gyakran a sötéttönkű fokhagymagombával együtt találjuk. A termőtestek a szeptember és november közti időszakban jelennek meg. Spóra: Fehér; 8,5-10,5 x 4,5-6,5 µm; elliptikus sima. Megjegyzés: A crocata görög szó, jelentése sáfrányszínű (mint a Krókusz). Fajleírás: 1794-ben a német Heinrich Adolf Schrader (1767-1836) írta le először tudományosan és Agaricus crocatus nevet adta neki. Közel 100 évvel később 1871-ben került a faj a mai nemzetséghez, Paul Kummer munkája nyomán.

Bimbós pöfeteg

bimbós pöfeteg képe

Lycoperdon perlatum

Gomba leírása
Jellemzés: Kicsiny vagy közepes, fehér, gömbölyded, körte alakú gomba, tetején sűrű, letörölhető szemcsékkel, tüskékkel. Termőtest: Bunkós, fordított palackhoz hasonló, körte alakú, felül golyószerű, lefelé fokozatosan szűkül, és rövid hengeres része van, 3-10 cm magas, 3-5 cm széles. Színe fehér, később sárgás, éretten szürkésbarna. Bőre két összenőtt rétegű, amely a hússal is összenőtt. Az idős gomba a csúcsán felreped, és ha a gombát megnyomjuk, a spórapor kipöfög belőle. Felszínét apró, törékeny, letörölhető tüskeszerű szemcsék és pikkelyek borítják, amelyek később maguktól is lehullanak róla. Termőréteg: A termőrétegben található. Hús: Rugalmasan puha, kezdetben hófehér, sajtszerűen tömör és vágható, majd sárgás, vizenyős, később barna és száraz porrá hullik szét. A termőréteg, amely barna spórákra esik szét, a gömbölyű fejrészben csak egy kerek, puhán velős rész, a tönkben csak rostok vannak termőréteg nélkül. Utóbbi nem sárgul meg úgy, mint a gomba felső része, hanem csak szürkül. Spórapora barna. Spórái sárgásbarnák, gömbölyűek. Előfordulás: Nyáron és ősszel termő gomba, de csaknem egész évben előjön. A megszáradt példányok áttelelnek. Igen gyakori és mindenfelé tömegesen, seregesen, néha boszorkánykörben is terem. Erdőben, réten, legelőn egyaránt megtaláljuk. Spóra: Olív-barna, sötétbarna; 3.5-4.5μm átmérőjű; gömb alakú, vastag falú Megjegyzés: A perlatum , ami egyszerűen azt jelenti, széles körben elterjedt; utalva arra, hogy ez az egyik leggyakoribb gomba az erdőkben. A nemzetség neve Lycoperdon, szó szerint azt jelenti, farkas felfúvódás. Nem találtam utalást a valódi eredetére, vagy arra, hogy mást jelentene. Fajleírás: 1796-ban Christiaan Hendrik Persoon írta le, és elnevezte Lycoperdon perlatum-nak, ami még mindig a elfogadott tudományos neve máig. ennek ellenére szerzett néhány szinonimát az elmúlt pár évszázadban; pl. Lycoperdon gemmatum Batsch, Lycoperdon perlatum var. perlatum Pers. , Lycoperdon gemmatum var. perlatum (Pers.) Fr. , Lycoperdon bonordenii Massee, és Lycoperdon perlatum var. bonordenii (Massee) Perdeck.

Rózsáslemezű kígyógomba

rózsáslemezű kígyógomba képe

Mycena galericulata

Gomba leírása
Kalap: Könnyű észrevenni ezt a szép gombát. A sugarasan bordázott, ráncos kalap átmérője 4-6 cm lehet. Először kúpos, harang alakú, majd kissé ellaposodik, de a közepén mindig marad egy kis csúcs. Színe szürke vagy húsbarna, de lehet fehéres rózsaszín árnyalattal is, a közepe sötétebb. Lemezek: A hasas lemezeket erek kötik össze. Kezdetben fehéresszürkék, azután lassan halvány rózsaszínűek lesznek. Tönk: A tönk kb. 8-10 cm hosszú lehet, 0,5 cm-es átmérőjével azonban figyelemreméltóan kecses marad. Felülete sima és fénylő, a tövén kissé gyapjas, Keresztülvágva megfigyelhető az üreges belseje. A tönk felszíne a kalapéhoz hasonló, csak a csúcsán marad fehér. Hús: A hús néha lisztszagú. Előfordulás: Ez a gyakori gombafaj lombos és tűlevelű fák tüskéin csoportosan található. Májusban jelenik meg és még decemberben is előfordulhat. Spóra: Fehér; 9-12 x 6-8.5μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A galericulata jelentése sapkás, sapkával ellátott. A latin galer-sisak szóból származik. A mycena jelentése Mükéné, aminek a jelentése gomba. Fajleírás: 1772-ben tudományosan az olasz mikológus, Giovanni Antonio Scopoli írta le, és Agaricus galericulatus-nak nevezte el a fajt. 1821-ben a brit botanikus-mikológus Samuel Frederick Gray (1766-1828) sorolta át a mai nemzetséghez, é a mai is elfogadott Mycena galericulata nevet adta a fajnak.

Óriáspereszke

óriáspereszke képe

Tricholoma colossus

Gomba leírása
Kalap: Nemcsak a maximum 20 (25) cm-es kalapátmérő, hanem a gomba robusztus összbenyomása is rászolgál erre a névre. Már a fiatal gombáknak is erőteljes, vastaghúsú, félgömb alakú és begöngyölt szélű kalapja van. Később ez ellaposodik, de a széle továbbra is lehajló, hogy a tönk felső, fehér részét teljesen eltakarja. A vöröses gesztenyebarna vagy barnásvörös bőr kissé tapadós, de könnyen lehúzható. Lemezek: A lemezek sűrűn állnak, elég keskenyek és lekerekítetten nőnek a tönkre. A lemezek később is halványak maradnak, gyakran vöröses foltok tarkítják. Tönk: Masszív külsőt kölcsönöz az óriáspereszkének a 6-10 cm magas és legfeljebb 4 cm vastag, hengeres, kissé gumós aljú tönk. Ahol a kalap fejlődése során elválik a tönktől, ott körben megmarad egy gyűrűszerű öv, amit nem szabad a gallérral összetéveszteni. A tönk felületének színe lefelé a kalapéval azonos. Hús: A fehér hús vágására lassan vörösödik. Előfordulás: Európában általában ritka óriáspereszke ősszel csak fenyőerdőkben található, többnyire csoportosan. Hazánkban eddig még nem került elő. Spóra: Fehér; 8-9 x 5,5-6,5 µm; elliptikus, sima. Megjegyzés: A colossus ahogy a neve is sugallja óriást jelent (kolosszus). A tricholoma nemzetség név jelentélse tricho-szőrös és loma-perem szavakból származik. Fajleírás: 1838-ban Elias Magnus Fries írta le, az akkori nagy nemzetséghez (Agaricus) sorolva, Agaricus colossus néven. 1872-ben Lucien Quélet sorolta a Tricholoma nemzetséghez, ami  jelenlegi elfogadott tudományos neve így Tricholoma colossus lett.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

keserű álpereszke

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor