Október hónapban található gombák

Rőt áltrifla

rőt áltrifla képe

Scleroderma citrinum

Gomba leírása
Jellemzés: Burgonya alakú, rozsdabarnás színű, kemény gomba. Felszíne pikkelyesen repedező, alul gyökerező, rövid tönkkel. Belseje szürkésfekete. Termőtest: A pöfetegekhez hasonló gömbölyded vagy inkább burgonya, tojás alakú, 2-12 cm széles, 3-6 cm magas. Színe csak igen fiatalon fehér, hamar sárgásbarnás, rozsdabarnás lesz. Felszíne táblásan berepedező, sűrűn álló barnás pikkelyekkel. Az idős gomba a tetején szabálytalanul felszakad. Alul igen rövid, összenyomott, gyökérszerű, a föld alatt szerteágazó fonalhálózatban folytatódó tönkszerű része van. Termőréteg: A termőtest belsejében található, éréskor a burok szabálytalan repedéssel felnyílik és a spórák szétszóródnak. Hús: Kemény, a kéregben merev, szinte bőrszíjszerű. A belsejét a termőréteg tölti ki, amely eleinte fehéres, de igen hamar szürke, ibolyás árnyalatú, majd szürkés-feketés lesz, végül barnásfekete porrá hull szét. A gomba alsó, kehelyszerű része a szétporlás után is hosszú ideig megmarad. Előfordulás: Nyári és őszi gomba, amely erdőben, erdőszélen, különösen bükkösben, tölgyesben és bokros, szárazabb helyeken, utak mentén igen gyakori, néha seregesen jön elő. Sokszor félig a föld alatt fejlődik, és csak alig emelkedik ki. Gyökér-kapcsolt gomba. Száraz időben is gyakori. Spóra: Sötét-barna; 8-13μm átmérőjű; gömb alakú, tüskés felületű, hálószerű bordákkal kapcsolódnak a tüskék. Megjegyzés: A Scleroderma a görög scler -kemény, és - derma-bőr, szavakból származik. A citrinum jelentése citromsárga, utal a citromsárga színű felületre, amely a leggyakoribb. Fajleírás: 1801-ben Christian Hendrik Persoon írta le. (Persoon a Synopsis Methodica Fungorum kiadványban írta le, ami 1801-ben jelent meg, ez jelentette a kiindulópontot a gasteromycetes gombák taxonomiájának.) A gasteromycetes gombák nem rokon gombák, hanem egy olyan csoport, amelyben egy zárt gömb, vagy körte alakú termőtest van, és amelyek zárva vannak, amíg a spórák éretlenek. (csillaggombák, pöfetegek..)

Vérző kígyógomba

vérző kígyógomba képe

Mycena haemotopus

Gomba leírása
Kalap: 2-3 cm átmérőjű; kúpos; bíborbarnás, rézvörös színű; széle bordázott, finoman csipkés. Lemezek: Egy kis foggal a tönkre nőttek, távol állók; fehérek, idővel vörösfoltosak lesznek. Tönk: 3-6 cm hosszú, 0,2-0,3 cm vastag; hengeres, lefelé vékonyodó; csoportos növésű; halvány bíborbarna, tövénél vérvörös színű; felülete deres. Hús: Vékony, vizenyős; fehéres; sérülésre sötét vérvörös színű tejnedvet ereszt; szaga, íze nem jellegzetes. Előfordulása: Szeptembertől októberig; lomberdőben, többnyire mohos fatuskókon, csoportosan növő, nem gyakori faj. Spóra: Fehér; 8-11 x 5-7 μm; elliptikus, sima. Megjegyzés: A mycena jelentése az ókori görög város Mükéné nevéből származik. A görög mýki̱s gombát is jelent. A haemotopus jelentése a haemo-vér, vérző és a topus-láb szavakból származik. Fajleírás: 1799-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le először tudományosan, aki Agaricus haematopus-nak nevezte el. 1821-ben Elias Magnus Fries is feljegyezte más néven, de a Mycena nemzetséghez Paul Kummer által került 1871-ben.

Tehéntinóru

tehéntinóru képe

Suillus bovinus

Gomba leírása
Kalap: A kalap 3-10 cm széles lehet. Fiatalon domború, párna formájú, kissé begöngyölt peremmel, később jobban kiterül, szabálytalanul ellaposodik és benyomottá válik. Halvány sárgásbarnás, bőrszínű vagy vörösesbarna. A bőre nedvesen erősen tapadós, de gyorsan szárazzá válik. Felülete csupasz, sima vagy finoman ráncos, egyenetlen a rászáradt nyálkától. Csöves rész: A csövek halvány szürkéssárgák, majd olívsárgák vagy barnák lesznek, a tönkre szélesen ránőttek vagy lefutók. A kalap húsáról csak nehezen fejthetők le. A pórusok színe azonos a csövekével vagy kicsit piszkosabbak, tágak és szabálytalanok, többnyire fogszerűen kihúzottak. Tönk: A tönk 3-6 cm hosszú és 0,5-1,5 cm vastag, többnyire húsos, fiatalon kissé hasas, néha görbült. Felületének színe a kalapéhoz hasonló, de gyakran halványabb. A csúcsán majdnem mindig sárga árnyalatú, lefelé kissé barnás, hosszában benőtten szálas. Hús: A hús halványsárga vagy barnás, beszáradáskor rózsaszín-hús-vörös színű lesz. Kellemesen gyümölcsszagú, savanykás ízű. Előfordulás: Európában általában mindenfelé elterjedt, a síkságoktól az Alpokig megtalálható. A tápanyagban szegény, homokos, erősen savanyú talajú kéttűs fenyőerdőket kedveli, de lehet lucosban is. Augusztustól októberig nő. Magyarországon nem gyakori. Spóra: Halvány olívbarna; 8-10 x 3-4μm; orsó alakú. Megjegyzés: Ugyanazon az élőhelyen gyakran a rózsapiros nyálkagomba  is megtalálható. A két faj hasonló talajviszonyokat és fafajokat igényel. A bovinus jelentése tehénhez hasonló színű. Fajleírás: 1755-ben Carl Linnaeus írta le, és ő nevezte el Boletus bovinus-nak. 1796-ban a francia orvos és természettudós Henri François Anne de Roussel (1748-1812) sorolta át ezt a fajt a Suillus nemzetséghez, és így az elfogadott tudományos neve Suillus bovinus lett.

Porzó élősdigomba

porzó élősdigomba képe

Asterophora lycoperdoides

Gomba leírása
Kalap: 1-2 cm, félgömb alakú; széle begöngyölt; felszíne először fehér, lisztes-korpás, majd barna lisztes-korpás, megérve szétrepedezik Lemezek: Vastagok sápadt fehérek, ritkák, nagyon gyakran nem fejlődnek ki Tönk: 1-3 x 0,3-0,5 cm, hengeres, fehéres, gyapjas. Gyakran hajlott, fehéres, idővel feketedő. Hús: Vékony, törékeny; fiatalon fehéres, majd a kalap barnás, okkeres, poros lesz; szaga kellemetlen, avas vagy halra emlékeztető, lisztízű. Előfordulása: Júliustól októberig; savanyú talajú lomberdőben növő, elöregedett szenes galambgombán élősködő, helyenként nem ritka faj. Spóra: Fehér; 5-6 x 3-4μm; elliptikus, sima, a klamidospóra csillagszerű a tüskéktől. Megjegyzés: A lycoperdoides jelentése a lyco-farkas, és perdon-felfújódás, gáz szavakból ered. Az -oides-hasonló, olyan mint. Az asterophora jelentése csillag alakú hordozó, és a klamidospóra alakjára utal. Fajleírás: A fajt először Agaricus lycoperdonoides néven a francia Jean Baptiste Pierre Francois Bulliard írta le 1784-ben. 1809-ben a német LP Fr. Ditmar (nincs elérhető életrajzi adat) sorolta át ezt a fajt az Asterophoranemzetség.

Piros tinóru

piros tinóru képe

Xerocomus rubellus

Gomba leírása
Kalap: 3-8 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik; rózsásvörös vagy kárminpiros, de idővel többé-kevésbé kifakulhat; felülete matt, fiatalon kissé nemezes. Csöves rész: Tág pórusú; sárgás, majd zöldessárga, olívzöld. Tönk: 3-8 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag; karcsú, gyakran görbe, lefelé többnyire elvékonyodik; alapszíne sárga, vöröses futtatással; felülete sima. Hús: Vékony, a kalapban puha, a tönkben keményebb; sárgás, vágásra kissé kékülő; gyümölcsillatú, kellemesen savanykás ízű. Előfordulása: Májustól októberig, lomberdőkben, gyakran erdei utak mentén, az Alföldön rendszerint a nyárasokban növő, gyakori faj. Spóra: Olív-barna; 11,5-12,5 x 5-5.5μm; sima, hosszúkás, nyomott elliptikus Megjegyzés: A Boletus név a görög Bolos - agyag darab, vagy márvány szóból ered. A rubellus latin szó, és vörösest, vagy pirosast jelent. Fajleírás: 1836-ban a cseh Julius Vincenz von Krombholz (1782-1843) mikológus adta a Boletus rubellus nevet. A mai napig érvényes, és xerocomus rubellus néven is ismert.

Fakó tinóru

fakó tinóru képe

Boletus fechtneri

Gomba leírása
Kalap: 5-18 cm átmérőjű; félgömb alakú, sokáig domború, végül kissé kiterül; fiatalon fehéres, ezüstszürke, majd fakó agyag-barnás; felülete matt, idővel kissé lecsupaszodik, nyomásra barnán foltosodik. Csöves rész: A tönk előtt felkanyarodó; fiatalon citrom-, aranysárga, végül olív- zöldesbarna lesz; pórusai aprók, sárgák, nyomásra kékülők. Tönk: 5-12 cm hosszú, 2-5 cm vastag; bunkó alakú vagy hasas, alja gyakran elvékonyodó; felülete a krémsárgás alapon, aprószemű, sárgás hálózattal borított, középső, ill. alsó részén gyakran pirosán sávos, foltos. Hús: Vastag; kemény, idősen puha; világossárga színű, a tönk aljában rózsás, barnás; elvágva a kalapban és a tönk csúcsában égszínkék, a tönk középső részében halványkék lesz, de idővel egységesen piszkossárgára fakul; nincs jellegzetes szaga, íze enyhe, kissé savanykás. Előfordulás: Júniustól októberig; elsősorban meszes talajú lomberdőben, főleg bükk és tölgy alatt növő, meleg kedvelő, nagyon ritka gombafaj. Spóra: Halvány-barna; 9-15 x 4--6μm; ellipszis, hosszúkás, szabálytalan alakú, sima. Megjegyzés: A fajnevet tiszteletből kapta a cseh František Fechtner (1883-1967) tiszteletére. A boletus jelentése, agyag darab. Fajleírás: A Boletus fechtneri fajt eredetileg a híres cseh botanikus és mikológus Josef Velenovsky (1858-1949) írta le. Szininimái közé tartozik a Boletus appendiculatus ssp. pallescens Konrad, Bull. , és Boletus pallescens (Konrad) Singer.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

büdös őzlábgomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor