Szeptember hónapban található gombák

Akác-pereszke

akác-pereszke képe

Floccularia rickenii

Gomba leírása
Kalap: Domború, majd ellaposodó, 5-12 cm széles. Fehér, sárgásfehér, halvány citromsárgás. Eleinte sárgásfehér pelyhes pikkelyek díszítik, később, főleg középen, sima és csupasz. Széle kezdetben begöngyölt, többnyire pelyhes burokmaradványokkal. Lemezek: Sűrűn állók, nem lefutók. Színük fehér, végül esetleg sárgásfehér. Tönk: Rövid, 4-7 cm hosszú és zömök, 15-20 mm vastag. Fehér vagy sárgásfehér. Pelyhes pikkelyek borítják. Hús: Fehér, citromsárgásan árnyalt. Előfordulás: Réten, füves helyeken, erdei tisztásokon terem. Különösen gyakori az alföldi akácosokban. Tavasztól őszig, főleg nyáron, esők után seregesen gyűjthető. Spóra: Fehér; Megjegyzés: Ezt a gombát hazánkhoz is köthetjük, mivel innen jelentettek több előfordulást. Fajleírás: A magyar Bohus Gábor nevéhez köthető. A gomba feljegyzések 1990-es évekből Wasser és Lange nevéhez is köthetőek.

Csillagspórás susulyka

csillagspórás susulyka képe

Inocybe asterospora

Gomba leírása
Kalap: Kúp alakú, majd behasadozó szélesen szétterülő, de a közepe akkor is csúcsos marad. 1-6 cm széles. Színe különféle árnyalatú barna, többnyire sötétbarna. Felülete sugarasan szálas, szálkás, rostos vagy bordás. Lemezek: Kezdetben szürkések, majd szürkésbarnák, végül barnák lesznek. Spóráik sárgák, a főfaj spórái feltűnően csillag alakúak, több hegyes kiemelkedéssel, más fajok spórája lehet más, például vese alakú is. Tönk: Egyenes, karcsú, alul sokszor gumós, 2-8 cm hosszú, 2-10 mm vastag. Színe többnyire barnás, de lehet felül fehéres, sárgás vagy lilás is. Hús: Puha, törékeny, a kalapban igen vékony. Színe fehéres, a tönkben többnyire kissé megbarnuló vagy megvörösödő. Előfordulás: Főleg sűrű erdőben, de máshol is, árnyékos, nedves, nyirkos helyeken teremnek, egyes fajok azonban nyíltabb, füves területen is. Tavasztól őszig némelyik faj helyenként gyakori. Spóra: okkersárga-barna, 9-12,5 x 7,5-11µm, gömbölyded csillag formájú Megjegyzés: Az asterospora jelentése csillag alakú spóra. Az inocybe nemzetségnév jelentése: szálas fej. Fajleírás: 1879 a francia mikológus Lucien Quélet (1832–1899) írta le.

Sötét rétgomba

sötét rétgomba képe

Agrocybe erebia

Gomba leírása
Kalap: 2-8 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, de közepén púpos marad; higrofán (nedvesen eltérő színű), nedvesen sötét- vagy feketés-barna, széle gyakran világosabb, fehéres foszlányokkal díszített, száraz időben halványbarnás; felülete kissé ráncos, csupasz, nedvesen nyálkás és pereme bordás. Lemezek: A tönk előtt felkanyarodók, majd foggal ránőnek; halvány szürkésbarnás, majd sötét szürkésbarna lesz; éle világosabb, kissé fűrészes. Tönk: 3-7 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag; hengeres; világosbarna, alja felé sötétbarna; felülete a gallér felett erősen bordás, alatta szálas; gallérja hártyás, felső része bordás, fehéres, majd a spóraportól barnás színű lesz. Hús: A kalapban fiatalon kemény, fehéres, a tönkben rostos, alja felé sötétbarna színű; szaga és íze jellegtelen vagy kissé lisztszerű. Előfordulás: Júniustól novemberig; lomberdőben vagy parkokban, csupasz talajon vagy fűben növő, hazánkban ritka gombafaj. Spóra: Sötétbarna; 9,5-13 x 5,5-7,1 μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: Az Agrocybe nemzetségnév az Agro-mező, és cybe-fej szavakból ered. Az erebia jelentése sötét. Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le ezt a gombát, és az Agaricus denigratus nevet adta neki; húsz évvel később a svéd Elias Magnus Fries átnevezte Agaricus erebius-nak. A jelenleg elfogadott tudományos név az Agrocybe erebius 1939-ben alakult ki, amikor a német származású mikológus Rolf Singer átsorolta az Agrocybe nemzetségbe.

Fenyő-kénvirággomba

fenyő-kénvirággomba  képe

Hypholoma capnoides

Gomba leírása
Kalap: A kifejlett egyedek kalapja legfeljebb 8 cm széles lehet, teljesen sima felületű. Először domború, majd ellaposodik. A színe nem változékony, sárgásbarna, narancsbarna. A tönkhöz illeszkedő lemezek fiatalon először fehéresek, majd hamarosan füstszürkére változnak. Lemezek: A lemezben soha sincs zöldes árnyalat, mint a mérgező sárga kénvirággombánál. A tönk 10 cm hosszú lehet és 0,5-1 cm vastag. Tönk: A tönk a csúcsánál halványabb, a bázis felé kissé sötétebb sárgásbarna színű. A gyakran hajlott tönk belül üreges. Hús: A hús fehér, különösebb szaga és íze nincsen. Előfordulás: Európában általában mindenfelé és egyenletesen elterjedt a fenyőerdőkben. Erdei és lucfenyő elkorhadt tuskóin nő, csoportosan. Hazánkban nem tartozik a gyakori fajok közé. Júniustól októberig fejleszt termő testet. Spóra: Szürkésibolyás; 6-7,5 x 3.5-4.5μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: Ajánlatos a begyűjtéstől tartózkodni, ha nem vagyunk teljesen biztosak a határozásban. Ebbe a nemzetségbe jelenleg kb. 17 faj tartozik, amelyek között fatuskón és tőzegmohában termők is vannak. Több faj keserű, ezért élvezhetetlen. A capnoides jelentése füstszerű. Fajleírás: 1821-ben a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le ezt a gombát tudományosan, és ő adta a nevét Agaricus capnoides. 1871-ben  a német  Paul Kummer mikológus létrehozta a jelenleg elfogadott tudományos nevét, amikor a Hypholoma nemzetséghez sorolta.

Ízletes tőkegomba

ízletes tőkegomba képe

Kuehneromyces mutabilis

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakúból lassan kiterülő, közepén nemritkán kis, lapos púppal. 2-5 cm nagy, de 10 cm-esre is megnőhet. Vékony húsú. Színe barna, sárgásbarna, középen többnyire élénkebb, és gyakran a szélén körbefutó sötétebb sáv látszik. Lemezek: Halványbarnáról rozsdabarnára színeződnek. A lemezekről bőven lehulló spórapor a talajt, a fatönköt rozsdabarnára festi. Tönk: Karcsú, egyenletes, többnyire görbe, 5-12 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag. Gallérja barna, szakadozott, lelógó, végül elenyésző. A tönk a gallér felett világosabb, alatta sötétbarna, a tövén fekete. A gallér alatt sűrűn felálló vagy felkunkorodó, kicsi, barna pikkelyekkel fedett. Hús: A kalapban puha, rugalmas, fehér, a tönkben merev, törékeny, aljában szívós, barnás, alul sötétbarna. Előfordulás: Kora tavasztól késő őszig terem. Elhalt, de még el nem korhadt fatönkön, öreg fák tövében, mohás fatuskón, gyökereken, árnyékos, nyirkos erdőben, csoportokban található. Egy-egy csoportban néha 100-nál több kalap is előfordul. Fatuskókon termeszthető is. Spóra: Vöröses-okker sötét fahéj barna; 5.5-7.5 x 4-5 µm; széles elliptikus, sima. Megjegyzés: A nemzetség neve az amerikai mikológus Calvin C Kuehner (1922-2011) tiszteletére kapta. A mutabilis jelentése változékony, a kalap rendkívüli színváltozásaira utal, amelyet a nedvesség okoz. Fajleírás: Jacob Christian Schaeffer írta le ezt a fajt 1762-ben Agaricus mutabilis néven. A jelenlegi tudományos neve Kuehneromyces mutabilis 1946-ból származik, amikor Rolf Singer és Alexander Hanchet Smith (1904-1986) létrehozta a Kuehneromyces nemzetséget.

Galambpereszke

galambpereszke képe

Tricholoma columbetta

Gomba leírása
Kalap: 5-10 cm átmérőjű; domború,végül kissé púposan kiterül; fiatalon fehér, idősebben közepén gyakran okkeres árnyalattal, ritkán rózsás vagy zöldes foltok tarkíthatják; felülete szárazon selymes, sugarasan, benőtten szálas, többé-kevésbé fénylő, nedvesen tapadós; széle kissé pelyhes lehet. Lemezek: Foggal a tönkre nőnek; fehéresek vagy krémszínűek. Tönk: 6-14 cm hosszú, 1-2 cm vastag; hengeres, lefelé gyakran elvékonyodik; fehéres, alján gyakran jellegzetes, zöldeskékes foltok figyelhetők meg; felülete selymesen szálas. Hús: Vastag,kemény; fehéres; szagtalan vagy lisztszagú és enyhe lisztízű Előfordulás: Szeptembertől októberig; savanyú talajú lomberdőben, főként tölgy és bükk alatt növő, hazánkban elég ritka gombafaj. Spóra: Fehér, 5-5,5 x 4-5 µm, majdnem gömb alakú vagy ovális, sima. Megjegyzés: A latin columbae jelentése galamb, így a columbetta= mint a galamb. A magyar galamb szó az azonos jelentésű latin columba szó észak-olasz dialektus(beszéd modor) golomba alakjából származik délszláv közvetítéssel. A latin szó él családnévként Kolumbusz nevében (latin Christophorus Columbus, azaz „Galamb Kristóf”), a nagy felfedező nevén keresztül pedig a dél-amerikai ország, Kolumbia nevében, de ez a jelentése például a tévésorozatból ismert Columbo felügyelő nevének is. Fajleírás: A nagy svéd Elias Magnus Fries írta le 1821-ben, és Agaricus columbettus-nak nevezte el. 1871-ben a német Paul Kummer mikológus sorolta át ezt a fajt a Tricholoma nemzetséghez, ezáltal létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét Tricholoma collumbetta.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

galambpereszke

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor