Április hónapban található gombák

Tavaszi döggomba

tavaszi döggomba képe

Entoloma vernum

Gomba leírása
Kalap: 2-7 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, de a tetején egy kis púp marad; sötétbarna, szürkésbarna, szárazon kihalványodik, különösen a közepe; felülete selymesen fénylő, sima, csupasz; széle fiatalon begöngyölt, nedvesen bordázott. Lemezek: Kis foggal a tönkhöz nőttek vagy szabadon állnak, kissé távol állók, szélesek; piszkos fehéresek, szürkések, idővel piszkos vörösesek lesznek; széle gyakran fogazott Tönk: 2-7 cm hosszú, 0,2-03 cm vastag; hengeres; kalaphoz hasonló színű, a csúcsa és a töve kissé világosabb, ezüstösen fénylő, selymesen szálas, hosszan bordázott, alján fehéren szálas. Hús: A kalapban vékony, vizenyős, a tönkben szálas; fehéres, halványbarnás; erős lisztszaga és -íze van. Előfordulása: Márciustól áprilisig; lomberdőben növő, helyenként gyakori faj. Spóra: Rózsaszín; 8-12 x 7-9μm; öt vagy hét szögű, szögletes alakú. Megjegyzés: Az entoloma a görög entos-belső, és a loma-szegély, perem szavakból származik. A vernum a latin verna-tavasz szóból származik. Fajleírás: 1937-ben Seth Lundell (1892-1966) a svéd Uppsalai Egyetemen tudósa írta le és adta az Entoloma vernum nevet. Lundell által adott név az elfogadott, noha sok elnevezésben a nolancea nemzetségbe is besorolták.

Barna porhanyósgomba

barna porhanyósgomba képe

Psathyrella piluliformis

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakúból szétterülő, 2-12 cm széles. Barna, sötét csokoládébarna, gesztenyebarna, végül barnássárgára kifakuló. Gyakran a közepe világosabb, a széle pedig széles sávban sötétebb. Peremén pókhálószerű fátyolmaradványok lehetnek. Lemezek: Halványbarnából igen gyorsan sötét csokoládébarnára sötétednek. Olykor kezdetben halványvörösek. A fiatal gomba lemezeit gyakran fátyol fedi. Spórapora sötét csokoládébarna. Tönk: A csoportos növés miatt görbe, karcsú, 3-10 cm hosszú, 3-10 mm vastag. Fehér színű és selymesen fényes. Felülete hullámos, egyenetlen, belül csövesen üres. Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben igen törékeny. Barnás, többé- kevésbé vizenyős. Előfordulás: Erdők talaján, fatörzsek vagy fatuskók közelében, a korhadó faanyagon nagy csoportokban fejlődik. Főleg ősszel gyakori, de nyár elején is előjöhet. Nedves helyeken vagy kiadós esők után az ország minden erdős területén igen bőven terem. Spóra: Sötétbarna majdnem fekete, 4,5-6,5 x 3-4μm, Ovális, hosszúkás vagy ellipszis, kissé szabálytalan alakú. Megjegyzés: A hydrophila jelentése vizet szerető, a gomba leginkább a nedves helyeket szereti, bár néha találtak példányokat halott fán, vagy napsütötte helyeken, ahol a kalap hamar összezsugorodik. A Psathyrella nemzetség neve a Psathyra szó kicsinyítős formája, amely a görög  psathuros szóból származik, és szalma-szerű, törékeny és morzsalékost jelent. A piluliformis származhat a latin főnév Pila, vagyis a labda (vagy a golyó), vagy esetleg a pilum ami dárdát jelent szóból is; a - formis utótaggal, a mi az összetételekben formát, alakút jelent. Fajleírás: 1783-ban a francia mikológus Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a gombát, a tudományos neve Agaricus piluliformis volt. 1969-ig nem kapta meg a jelenlegi elfogadott nevét. A brit mikológus Peter Darbishire Orton(1916-2005) rendszerezte végül a Psathyrella nemzetségbe, aminek a neve így lett Psathyrella piluliformis.

Gyapjas tintagomba

gyapjas tintagomba képe

Coprinus comatus

Gomba leírása
Kalap: Kezdetben hosszúkás, hengeres, megnyúlt tojás alakú, majd kúposan szétnyíló, 5-16 cm széles. Színe fehér, közepén sárgás, szélei esetleg kissé rózsásak. Feltűnően sűrű, elálló, gyapjas-pelyhes, fehér, később barnás pikkelyekre felszakadozó. Széle bordás és behasadozó. Lemezek: Szélei először fehérek, majd élük rózsaszín, végül megfeketednek és tintaszerűen elfolyósodnak. Spórapora barnásfekete. Tönk: Megnyúlt, karcsú, csöves, lefelé vastagodó, esetleg alul kissé gumós és gyökerező. 5-16 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, tömör. A tönkön többnyire elmozdítható, kicsiny gyűrűszerű gallér van. Hús: Puha, kissé vizenyős, fehér, majd kissé rózsaszínes. Előfordulás: Trágyás talajon, füves helyeken, megművelt területen, de erdőszélen is terem, főleg homokos talajon. Útszélen, szőlőkben, földeken, kertekben, legelőkőn többnyire seregesen találjuk. Tavasztól őszig eső után elég gyorsan, helyenként tömegesen jelenik meg. Spóra: Fekete; 9-13 x 7-9.5 µm; elliptikus sima, Megjegyzés: A Coprinus szó azt jelenti, trágyán élő - ez igaz jó néhány tintagombára, de nem különösebben találó más fajok esetében. A comatus jelentése szőrös - utalás a bozontos kalap felületre, ami a legcsapadékosabb időjárást is kiállja. A friss termőtest 8-13 % szárazanyagot tartalmaz, amiben 22-38 % a nyersfehérje. Mind a húsz aminosav előfordul e gombában, köztük a 9 esszenciális (létfontosságú, de ez emberi szervezet által előállítani nem képes) aminosav is. 100 g szárított gombában megtalálható 930 mg kálium, 7 mg nátrium, 74 mg magnézium, 2 mg vas, 27 kg kalcium, 1 mg mangán, 3 mg cink, 1 mg réz. A vitaminokból 74 mg C-vitamin, 39 mg niacin, 3 mg riboflavin (mindkettő B2 vitamin), 1 mg tiamin (B1 vitamin) található benne. Fajleírás: 1780-ban a dán biológus Otto Friedrich Müller (1730-1784) írta le először Agaricus comatus néven. 1797-ban Christiaan Hendrik Persoon sorolta át a mai nemzetséghez, mint Coprinus comatus.

Lilatönkű pereszke

lilatönkű pereszke képe

Lepista saeva

Gomba leírása
Kalap: 15 cm átmérőjű, félgömb alakú kalapja domború lesz idővel, végül kiterül. A felszíne hullámos, göröngyösé válhat. Széle sokáig begöngyölt. Felülete sima, vagy tompán selymes fényű, fiatalon okkerszürkés, fehéres szürkés, később fakó szürkésbarna színű. Lemezek: Fehéres színű, a tönkre felkanyarodóak. Színük lehet halványszürkés is. Szorosan állók. Tönk: Vastag, 3-6 cm hosszú, 2-3 cm vastag. Szürkésfehér alapon ibolyáskék szálak borítják, a felső harmadánál gyakran éles határral. Alja bunkós alakú. Hús: A kalapban puha vastag, a tönkben szálas. Színe szürkés. Kellemes illatú és jóízű gomba. Előfordulás: Hegyvidéki és alföldi réteken, legelőkön, árokpartokon vagy erdőszéleken is előfordul. Szereti a cserjéseket, a vastag avartakarót és a túltrágyázott területeket is. Nyár végétől található, egészen a tartós fagyokig, de előfordul kora tavasszal is. Sokszor tömegesen előforduló gombafaj, hazánkban egyes területeken gyakori faj. Spóra: Fehér; 6-8 x 4,5-5 µm; elliptikus, enyhén szemcsés Megjegyzés: A saeva jelentése vad, vagy heves. Rejtély, hogy miért kapta a heves jelzőt, de a vad kifejezés talán illik rá. Fajleírás: Elias Magnus Fries svéd mikológus 1818-ban írta le Agaricus personatus-nak. 1871-ben Mordecai Cubitt Cooke átnevezte ezt a gombát Lepista personata-nak , és majdnem egy évszázaddal később, 1960-ban, az angol mikológus Peter Darbishire Orton adta a Lepista saeva nevet, ami a jelenlegi elfogadott tudományos neve.

Hasadtlemezű gomba

hasadtlemezű gomba képe

Schizophyllum commune

Gomba leírása
Kalap: Ennek a sajátos kinézetű gombának, a kalapja 1-4 cm széles lehet. A formája legyezőre emlékeztet. Gyakran lebenyes habitusú, mert több kalap összenő egymással. A kalap felső része fehéres-szürke, bolyhos-nemezes, szőrözött. Néha lila árnyalatú is lehet. Nedvesen a kalap inkább piszkos szürkésbarna színű, a sávozottság alig kivehető. A hullámos kalapszegély kissé begöngyölt. Lemezek: A gomba, a lemezek könnyen felismerhető, jellegzetes tulajdonságáról kapta nevét. A lemezek ugyanis hosszirányban hasadtak. Ezenkívül csak kissé sűrűn állnak, különböző hosszúságúak. Vörösesszürke vagy halvány ibolyakék színűek. Tönk: A tönk hiányzik a termőtestről, vagy nagyon rövid. A termőtestet a kalap elvékonyodott töve rögzíti az alaphoz, innen indulnak ki a legyező formájú lemezek is. Hús: Szívós, világos színű, egyes primitív törzsek rágógumiként fogyasztják. Előfordulás: Egész évben megtalálható. Nagyon gyakori a frissen vágott lombos fatörzseken, de a lombos fák elpusztult ágain és hulladékán is. Az elsők között telepszik meg az ilyen aljzaton. Az élő, sérült fákat is megtámadja, és tűlevelű fákon is megtalálható. A gomba többnyire tetőcserépszerűen elrendeződött telepekből áll. Spóra:Fehér vagy halványvörös; 4-6 x 1.5-2.5μm; hengeres ellipszoid, sima. Megjegyzés: Ha alacsony a levegő nedvességtartalma, a lemezek hasadó felel felkunkorodnak, egymással összeérnek és spórakiszóródás lehetetlenné válik. A nedvességtartalom növekedése esetén a lemezfelek újra kiegyenesednek, és a spórák kihullhatnak, ilyen, kiszáradás elleni védekezés ritka a gombák körében. A fajneve a commune jelentése közös, utalva az összenőtt kalapokra. A latin szó a kummuna, kummunák (közösségek) szó eredete is. A  schizophyllum nemzetségnév osztott lemezeket jelent. Fajleírás: A jelenlegi nevén 1815-ben Elias Magnus Fries írta le. Több szinonim neve is van, 1755-ben Carl Linnaeus Agaricus alneus néven jegyezte le. Több neves korai mikológus is lejegyezte más-más néven, amelyeket vagy Fries vagy Linneus után neveztek át. pl Kuntze, Kummer, Gray, vagy Batsch.

Sárga kénvirággomba

sárga kénvirággomba képe

Hypholoma fasciculare

Gomba leírása
Kalap: Kissé kúpos, félgömb alakúból laposra kiterülő, közepén többnyire sötétebb színű, kis, lapos kúppal. 2-8 cm nagy, vékony húsú. Színe kénsárga, rozsdasárga, csak közepén barnásvörös. A kalap szélén a fátyolos burokmaradványtól néha feltűnő piszkossárga vagy feketés pihék vannak. Lemezek: Színük kénsárgából hamar zöldes árnyalatú lesz, majd olajzöld, feketészöld, csak öreg példányokon bíborbarna. Tönk: Aránylag hosszú, karcsú, egyenletesen vastag, görbe, egy tőből néha igen sok tönk is kiindul. 5-15 cm hosszú, kb. 1,5 cm vastag. Színe sárga, lefelé rövid szakaszon többnyire sötétebb, rozsdás és vörösbarnán szálas. A fiatal gombán a lemezeket finom pókhálószerű burok takarja, amely elszakadva a tönkön sötétebb nyomot hagyhat hátra, de többnyire teljesen elenyészik. Hús: Kénsárga, barnára sötétedik. Előfordulás: Egész évben terem, néha még télen és kora tavasszal is. Főleg nyáron és ősszel találjuk nagy csoportokban, elhalt fatönkön, fák tövében vagy kivágott fa helyén a földön. Mindenféle erdőben igen gyakori. Spóra: lilás-barna, 6-7 x 4-4.5μm, elliptikus, sima Megjegyzés: Hypholoma jelentése gomba szálak (hifa). A fasciculare a latin fasces szóból -vesszőnyaláb származik. A fasces maga egy vesszőnyaláb, amelyet piros bőrszíjakkal kötöttek össze, a nyaláb mellé egy bárdot (securis) is kötöttek, amelynek éle kilátszott a kötegből. A fasces a Római Köztársaság korából eredő hatalmi jelvény, aki ezt az eszközt magánál hordta, ezzel jelezte, hogy jogában áll testi fenyítést is alkalmazni. Érdemes ennek mélyebben utánna járni, a névadás mindenesetre elég meglepő. Fajleírás: 1778-ban a brit botanikus és mikológus William Hudson (1730-1793) írta le tudományosan, és az Agaricus fascicularis nevet adta neki. Jelenlegi alap nevét -Hypholoma fasciculare- 1871-ben Paul Kummer adta, amikor a Hypholoma nemzetséghez sorolta.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

ördögszekér laskagomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor