Október hónapban található gombák

Sárga harmatgomba

sárga harmatgomba képe

Stropharia coronilla

Gomba leírása
Kalap: 3-6 cm átmérőjű; sokáig domború, majd ellaposodik; élénk okkersárga, narancssárga, esetleg citromsárga; felülete sima, nem nyálkás; szélén ritkán fátyolmaradvány lóghat. Lemezek: Kis foggal vagy anélkül a tönkhöz nőttek; szorosak, keskenyek; halványszürkés, majd ibolyás, bíborszürkés, végül feketés, éle világosabb. Tönk: 2,5-5 cm hosszú, 0,4-0,8 cm vastag; hengeres vagy lefelé kissé elvékonyodó; fehér színű; felülete sima; gallérja bordázott, fehér idősen gyakran ibolyás színű a ráhullott spóraportól. Hús: Vékony, törékeny; fehéres; kissé retekszagú, enyhe ízű. Előfordulása: Májustól novemberig; füves helyen, legelőn, szántóföld szélén növő, gyakori faj. Spóra: Lilás-barna; 7-9 x 4-6μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A nemzetség neve Stropharia a görög strophos szóból származik, jelentése öv,szalag, és ez egy utalás a tönkön található gallérra ebben a nemzetségben. A coronilla jelentése kis korona, amely a gallér korona szerű kinézetére utal. Fajleírás: 1793-ban Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard le ezt a gomba tudományosan 1793-ben adta a nevét Agaricus coronillus. Egy másik francia, Lucien Quélet, 1872-ben átsorolta ezt a fajt a Stropharia nemzetséghez, így megteremtve a jelenleg elfogadott tudományos nevét Stropharia coronilla.

Csípős pereszke

csípős pereszke képe

Tricholoma virgatum

Gomba leírása
Kalap: Kalapja kis, hamu- vagy lilásszürke kúpként bújik ki a talajból, utána 4-8 cm-re szélesedik, de nem lesz teljesen lapos; félgömb vagy hegyesen púpos formájúvá válik. A kalap felszíne sima, csupasz vagy benőtten szálas, fényes és vékony húsú. Lemezek: A fehéresszürke lemezek színe a kalapéhoz hasonló, kiöblösödőek, gyakran kis, sötétszürke pettyek tarkítják. Sűrünállók, tönkhöz nőttek, vagy kis pereszke foggal lefutóak. Tönk: A tönk 9 cm magas és kb. 1,5 cm vastag lehet, alakja hengeres. A fehér tönk felső harmadának felszíne finoman lisztes vagy pontozott, alsó része sima vagy finoman szálas, halvány rózsaszín foltokkal díszített. Hús: A fehér hús a kalapbőr alatt kissé szürkés. Néha földszagú, íze többé-kevésbé csípős, Előfordulás: Ősszel, tűlevelű erdőkben, különösen moha között nő. Nálunk ritka. Spóra: Fehér; 8-10 x 5,5-6 µm; ovális, sima Megjegyzés: A kalap formája alapján igen jól felismerhető, mégis, a tévedés elkerülése érdekében érdemes a hozzá hasonló pereszkéket is tanulmányozni. Mintegy 19 hasonló pereszkefaj van, néhány közülük sárgul vagy vörösödik, enyhe vagy csípős. A virgatum jelentése csíkos, fonott. Fajleírás: 1818-ban a svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le, és elnevezte Agaricus virgatus-nak. 1871-ben a német Paul Kummer sorolta át ezt a fajt a Tricholoma nemzetséghez.

Pikkelyes pöfeteg

pikkelyes pöfeteg képe

Lycoperdon utriforme

Gomba leírása
Jellemzés: Mindig örül a gyűjtő, ha a sok, többnyire nagyon hasonló külsejű pöfeteg között végre egy könnyebben határozható fajt talál. Ilyen a pikkelyes pöfeteg, amelyet már tetemes méretéről is felismerhetünk. Termőtest: Az inkább körte formájú mint gömbölyded termőtest 12-15 (20) cm átmérőt is elérhet. A felső része kissé benyomottnak vagy lelapultnak tűnik. A fiatal gombákat kúp alakú tüskék borítják. Minél idősebbek lesznek, annál jobban tűnnek el ezek a szemölcsök, és a felülete repedezetté válik, mezőcskésen táblás vagy mezőcskésen pikkelyes lesz. A gomba alja ráncosán összehúzott, és vastag micéliumszálak figyelhetők meg rajta. Először fehéresek a gombák, de hamarosan egyre inkább szürkésebbek lesznek. Idővel gyakran többé-kevésbé barnássárgára színeződnek. Termőrész: Fiatalon a gomba belsejében található termőrész fehér, ami végül sárgászöldes színen keresztül sötét olívbarnába megy át. Hús: A gomba húsa kissé karbolszagú, de a szagra vonatkozó adatokkal óvatosnak kell lenni és nem szabad egyedüli határozóbélyegként értékelni. Előfordulás: Nyártól késő őszig található száraz réteken, parlagokon, erdőszegélyeken, különösen hegyi legelőkön. Hazánkban gyakori gombafaj. Spóra: Sötétbarna; 4-5 µm; gömbölyű, sima. Megjegyzés: Az utriformis jelentése víztartályhoz hasonló kinézetű. Fajleírás: Ezt a fajt először a francia természettudós Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le 1791-ben, és Lycoperdon utriforme néven jegyzete le, amely továbbra is az elfogadott tudományos neve ma. Azóta szerzett néhány szinonimákat beleértve Lycoperdon Bovista Pers., Calvatia utriformis ( Bull. ) Jaap, és Handkea utriformis ( Bull. ) Kreisel.

Fehér tinóru

fehér tinóru képe

Suillus placidus

Gomba leírása
Kalap: A kalap 3-13 cm széles, először félgömb alakú, majd domború, párna formájú, később kiterül, a közepén tompa csúcs vagy kis mélyedés található. A fehér, elefántcsontszínű, a szélén sárgás kalap felülete nedvesen tapadós-ragadós, sima, csupasz és fénylő. Nyomásra lassan ibolyakékesre színeződik, a bőre könnyen lehúzható. Csöves rész: A csövek fehéresek, kalapszínűek, csak kifejletten lesznek citromsárgák. A pórusok színe azonos a csövekével, szűkek, némileg elhúzottak, később szögletesek lesznek. Tejfehér, később barnás, esetleg vöröses cseppeket választanak ki, amelyek végül barnásvörös pontokként ismerhetők fel. Tönk: A tönk 5-15 cm hosszú és 0,5-3 cm vastag lehet. Többé-kevésbé hengeres, gyakran görbült és belül telt. A fehér tönköt halvány, majd többé-kevésbé vörösbarna szemcsék borítják, amelyek gyakran vonalszerűnek tűnnek. Gyakran kis cseppeket lehet megfigyelni a csúcsán. Hús: A hús szintén fehér, kifelé kissé sárgás, levegőn néha kékesszürke színű. Szaga nem feltűnő, enyhe ízű. Előfordulás: Dél- és Közép-Európában meglehetősen szórványosan, a síkságtól a 2100 m magasan levő helyekig megtalálható. Úgy tűnik, nem kötődik egyik talajtípushoz sem, csak a cirbolyafenyőhöz és az Amerikából 1700-as évek körül behozott simafenyőhöz. Hazánkban nagyon ritka. Spóra: Okkeres; 7-9 x 2.5-4 μm; hosszúkás ellipszoid, sima. Megjegyzés: A placidus jelentése enyhe, kellemes, nyugodt, ami a megjelenésére utal. Fajleírás: 1861-ben a német naturalista Hermann Friedrich Bonorden (1801-1884) írta le ezt a gombát, és ő adta a tudományos nevét: Boletus Placidus. 1945-ben a német származású mikológus Rolf Singer sorolta át ezt a fajt a suillus nemzetséghez, így a jelenleg elfogadott tudományos név a Suillus placidus jött létre.

Csíkos pohárgomba

csíkos pohárgomba képe

Cyathus striatus

Gomba leírása
Jellemzés: Egyéb termőrétegű gomba, pohár alakú, kis méretű faj. Termőtest: A fiatal egyedek termőteste tojás, körte vagy orsó alakú, a külső részét vörösesbarna bozontos sörték borítják. Lassan kialakul a tetején egy nyílás, vagyis a bozontos réteg felszakad és alatta egy vékony, fehér színű hártya -az ún. epifragma- látható. A további növekedés során ez a hártya is felhasad, és az így kialakult pohárszerű képződménynek láthatóvá válik a fénylő, fehéresszürke belseje. A pohár belső fala, a rajta levő középpont felé futó kidomborodó lécek miatt csíkosnak tűnik. A felső, éles peremét bolyhos szőrbevonat díszíti. Termőréteg: A pohár alján -mint a tojások a madárfészekben- több, kb. 3 mm átmérőjű, lencse formájú, a termőréteget magába foglaló képződmény fekszik. Ezek a kis képződmények (ún. peridiolák) rövid micéliumzsinórral kapcsolódnak a pohár falához és egy zselészerű anyagba beágyazottan fekszenek. Bennük érnek a spórák. A gomba termőteste általában 1-1,5 cm magas és kb. 1 cm átmérőjű. Hús: jelentéktelen, étkezésre is alkalmatlan. Előfordulás: Elsősorban humuszban gazdag erdőkben található ez a gyakori gomba. Korhadó avaron, ágakon és tuskókon nő, tavasztól őszig. Spóra: Fehér; 15-20 x 8-11 μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A peridiolákat az esőcseppek röpítik a levegőbe, ilyenkor félméteres távolságra is elszállhatnak. A peridiolán levő finom szál kitekeredik és pl. egy közeli fűszálra csavarodik rá. A peridiola szétesésekor kiszabadulnak a spórák. A Cyathus nemzetség név a görög kyath-kehely, csésze szóból származik. A striatus jelentése csíkos, bordás. (a stria szó eredete is, ami a bőrön megjelenő csikokat jelenti) Fajleírás: 1778-ban a brit mikológus William Hudson (1730-1793) írta le, és ő adta a nevét Peziza striata. 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon sorolta át ezt a fajt a Cyathus nemzetségbe, ami a jelenlegi tudományos neve azóta: Cyathus striatus.

Bársonyostönkű cölöpgomba

bársonyostönkű cölöpgomba képe

Tapinella atrotomentosa

Gomba leírása
Kalap: Nagy, csaknem mindig excentrikus, gyakran több példány nő egymás mellett. Mérete kiterülve 10-20 cm-es, de előfordulnak ennél jóval nagyobb, óriási példányok is, színe mély sötétbarna. Széle begöngyölt. Lemezek: Aránylag ritkán állók, a rövid, többnyire kajla tönkre mélyen lefutóak, színük fiatalon sárga, később sárgásbarna. Tönk: Vastag, szép, mélybarna bársony borítja. Hús: Tömötten rostos kemény, sárga, sárgásbarna, ha megkóstoljuk, összehúzóan sósan kellemetlen ízű. Előfordulás: Termőhelye fenyves, leginkább az erdei fenyőt kedveli. Vagy levágott tönkön, vagy gyakran az élőfa alsó részén odúból vagy sérülésből nőnek ki féloldalt a kalapok. Előfordulhat talajon is, ha az avar tönköt vagy gyökeret takar. Mint minden cölöpgomba, veszélyes! Spóra: Barna; 5-6 x 3-4.5 µm; elliptikus, sima. Megjegyzés: A nevében szereplő két jellemzőjéről még akkor is felismerjük, ha előtte sohasem láttuk. Tapinella nemzetséget 1931-ben a francia mikológus Jean-Edouard Gilbert (1888-1954) hozta létre. Tapinella a Tapis - szőnyeg szóból származik. Az atrotomentosa összetett szó, ami a latin előtag atro-sötét és tomentosa-rövid sűrű, gubancos haj (bársonyos, nemezes) szavakból ered, és a gomba tönkjének felületére utal, amely fekete-molyhos (bársonyos) tapintású. Fajleírás: 1786-ban a német természettudós August Johann Georg Karl Batsch (1761-1802) jegyezte le Agaricus atrotomentosus néven. 1992-ben a cseh mikológus Josef Sutara (1943-) sorolta be a Tapinella nemzetségbe, aki átnevezte Tapinella atrotomentosa-nak .

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

sárga gerebengomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor