Június hónapban található gombák

Ligeti csiperke

ligeti csiperke képe

Agaricus benesii

Gomba leírása
Kalap: 7-15 cm átmérőjű; fiatalon kissé szögletes alakú, majd kiterül; fehéres színű, felülete apró, fehéres, barnás pikkelyekkel sűrűn borított. Lemezek: Szabadon és sűrűn állók, viszonylag keskeny; fiatalon rózsás színűek, majd húsrózsásak, végül barna színűek lesznek. Tönk: 6-10 cm hosszú, 1,5-3 cm vastag; hengeres vagy lefelé vastagodó;fehér; a jól fejlett hártyás gallér alatt a kalaphoz hasonló barnás pikkelyes, a tövénél zónákban repedezett. Hús: Vastag, fehér, a tönk csúcsán és a kalapban, vágáskor vörösödik; kellemes csiperkeillatú, jóízű. Előfordulása: Júniustól novemberig; ligetes lomb- és fenyőerdőben, réten, legelőn növő, elég gyakori faj. Spóra: Feketés-barna; 5-6 x 3-4 μm; elliptikus, sima. Megjegyzés: A benessi nevet Rudolf Benes tiszteletére kapta. Fajleírás: Agaricus benesii Schaeff. 1774, Psalliota benesii Pilát 1925, Agaricus benesii (Pilát) Pilát [benesi] 1951, még feltöltés alatt.

Júdásfülgomba

júdásfülgomba képe

Auricularia auricula-judae

Gomba leírása
Jellemzés: Kocsonyás állagú, kimondottan fülre emlékeztető, egyéb termőrétegű gomba. Termőtest: 2-6 cm átmérőjű; először gömbölyded, majd csésze, fül vagy kagyló formájú, összenövéskor lebenyszerű, olykor teljesen féloldalas; külső oldalának színe vörösesbarnás, okkerbarnás, szürkésbarnás, ritkán áttetszően fehéres, felülete bársonyosan szőrös, nemezes, erősen ráncos, redőzött; belső oldalának színe sárgásbarna, vörösesbarna, feketés, felülete csillogó, ráncos, redős; széle hullámos, kissé felemelkedő. Termőréteg: A termőtest belső oldalán található. Hús: Vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú; barna, sötétbarna színű; szagtalan, nincs különösebb íze. Előfordulása: Januártól-Decemberig, lombos fák (elsősorban fekete bodza) elhalt ágain, csoportosan növő, gyakori faj. Spóra: Fehér; 16-18 x 6-8μm; kolbász alakú (allantoid), Megjegyzés: Az Auricula egy latin szó, jelentése fül. Judae- Júdás, a zsidó, aki elárulta Jézust. A név utalás arra a hitre, hogy Iskarióti Júdás felakasztotta magát egy bodza fára szégyenében, miután elárulta Jézus Krisztust. Ez a hit több, mint 400 évre nyúlik vissza- a gomba, amelyik többnyire bodza fán terem,-, emlékeztető erre az eseményre. Fajleírás: 1789-ben Jean-Baptiste François (Pierre) Bulliard írta le,és a Tremella auricula-judae tudományos nevet adta neki. Miután több nemzetségbe is besorolták, végül a ma is ismert nemzetségbe 1897-ben az osztrák botanikus-mikológus Richard Wettstein (1863-1931) sorolta be.

Sárga rókagomba

sárga rókagomba képe

Cantharellus cibarius

Gomba leírása
Kalap: A gomba olyan, mint egy telt tölcsér. A kalaprésze többnyire domború, hullámosan lapos, csak néha tölcséres, 3-10 cm széles, széle kezdetben kissé aláhajló, begöngyölt, később felhajló és fodrosodó. Színe sárga - főtt tojás sárgájához hasonló - vagy világosabb, főleg a bükkösben termett példányok sárgásfehérek. Termőréteg: A termőtesten mélyen lefutó, egymással összekötött vaskosabb ráncok, erek vannak. Színük a kalaphoz hasonló vagy kissé világosabb. Tönk: Rövid, zömök, lefelé vékonyodó, 3-8 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. A kalapnál kissé világosabb sárga. Hús: Merev, tömör, fehér, csak a bőr alatt sárgás. Előfordulás: Nyári és kora őszi gomba, de a termés zöme a meleg, esős nyár eleji hónapokra esik, ezért hazánkban egyes száraz években igen kevés terem. Erdőtalajon, különösen a sűrű, sötétebb bükkerdőkben és tölgyesekben, bokros helyen és mohás, nyirkos hegyoldalon többnyire seregesen, helyenként igen tömegesen kerül élő. Egyes vidékeken igen gyakori. Spóra:Halvány sárga krém-fehér, néha egy kis rózsaszínes árnyalattal; 7-11 x 4-6μm; elliptikus, sima, áttetsző üvegszerű. Megjegyzés: A Cantharellus nemzetség név a latin cantharus szóból ered, ami ivó edényt jelent (általában fogantyúval) - korsó vagy kancsó. A cibarius a latin cibus szóból származik, és a jelentése: élelmiszer, étel; az elnevezés mutatja, hogy ismert étkezési gomba volt. A Rókagomba viszonylag magas C-vitamin tartalommal rendelkezik (0,4 mg / g friss gombában), emellett d2 vitamint, és káliumot is tartalmaz. Fajleírás: A Cibarius a típus faja Cantharellus nemzetségnek. 1821-ben a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le, és adta a jelenlegi nemzetséghez, azóta nem volt névváltoztatás, így ez az elfogadott tudományos neve azóta. Bár 1500-as évekről is vannak feljegyzések, a fogyasztásáról, az 1700-as években terjedt el, amikor a királyi lakomákon szolgálták fel.

Molyhos tinóru

molyhos tinóru képe

Xerocomus subtomentosus

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakú, domború, kb. 5-15 cm nagy. Bársonyosan molyhos felületű, szarvasbőrszerű tapintatú. A molyhosság az idős példányokon csökken, esetleg el is tűnhet. Színe eléggé változatos lehet szürkésbarna, zöldesbarna, zöldessárga, gesztenyebarna. A bőre nemritkán táblásan berepedezik, és a repedésekben a hús sárgásan kilátszik. Bőre nem húzható le. Csöves rész: Aránylag tág nyílású, idős korban a nyílások feltűnően sárgák, egyenetlenek, szögletesek. A csöves rész könnyen lefejthető, néha a tönkre kissé lefut. Színe élénksárga, tojássárga, az idősebb példányokon barnássárga, zöldessárgába megy át. Nyomásra többnyire nem színeződik erősen, de előfordul a zöldeskék színváltás is. Tönk: Aránylag karcsú, a kalaphoz viszonyítva vékony és hosszú, gyakran kissé csavart és görbe, lefelé nemritkán kissé vékonyodó, 7-15 cm hosszú, 0,5-3 cm vastag. Színe sárgás alapon vörösbarnával sávozott, csíkos, bordás, de nem recés. Vöröses színt rendesen csak a tönk egyharmadán látunk, az alján, közepén vagy fenn, és az fokozatosan megy át barnába. Hús: A kalapban elég vastag, puhuló. Fiatalon fehéressárga, később sötétebb sárga. Megtörve nem vagy gyengén kékül. A tönkben a hús sárgás, színtartó vagy vörösbe, kékbe kissé színt váltó lehet. Előfordulás:  Júniustól október végéig terem lomb- és fenyőerdőben, ligetes erdőben, erdőszélen, gyakran erdei utakon, ösvényeken, erdei füves helyen. Eléggé gyakori, de többnyire csak egyesével, elszórtan találjuk. Gyökér-kapcsolt gomba. Aránylag szárazabb időben is előjön. Hamar kukacosodik, és nemritkán penész támadja meg. Ilyenkor az egész gombát hófehér vagy citromsárga bevonat borítja. Spóra: Olív-barna; 10-15 x 4-6μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A Boletus nemzetség név a görög Bolos- agyag darab szóból származik, míg a subtomentosus egy latin szó, és azt jelenti, finom szálakkal borított - hamvas, bolyhos. Fajleírás: 1753-ban Carl Linnaeus írta le, és a név nem változott a mai napig. Több szinonimája is van, köztük a Xerocomus subtomentosus és Ceriomyces subtomentosus.

Konrádi nedűgomba

konrádi nedűgomba képe

Hygrocybe acutoconica

Gomba leírása
Kalap: 3-7 cm átmérőjű; tompán kúpos, majd kiterül, közepén gyakran púpos marad; tojássárgás, halvány narancssárgás, csúcsán gyakran vöröses; felülete kissé tapadós; fénylő. Lemezek: Szabadon állók, szorosak, vékonyak; sárgák , élük világosabb. Tönk: 3-7 cm hosszú, 0,4-1 cm vastag; hengeres, gyakran összenyomott; tojássárga, narancssárga színű, a tövénél világosabb, gyakran fehér; felülete szálas, néha barázdált. Hús: Vékony, üvegszerű, vizenyős, törékeny; a kalapban és a tönk kérgében sárga, belül fehéres; szagtalan; enyhe ízű. Előfordulása: Májustól szeptemberig; réten, füves helyen növő, nagyon ritka faj. Spóra: Fehér; 10-12,5 x 5-6.5μm; tojás vagy hengeres, sima Megjegyzés: A nemzetség név a Hygrocybe a hygro-víz, és a cybe-fej szavakból származik. A hygrocybe gombái nagyon sok nedvességet tartalmaznak. Az acutoconica jelentése az acuto- hirtelen, akut és a conica-kúpos szavakból ered. Fajleírás: 1893-ban az amerikai Frederick Edward Clements (1874-1945) írta le, aki a Mycena acutoconica tudományos nevét adta. A Hygrocybe nemzetségbe a  német származású Rolf Singer 1949-ben sorolta be, így a tudományos név Hygrocybe acutoconica lett.

Könnyező likacsosgomba

könnyező likacsosgomba képe

Pseudoinonotus dryadeus

Gomba leírása
Jellemzés: A tölgyfák tövén nő ez a különleges taplógomba, amely a többnyire 10-40 (60) cm-es hosszával, 5-20 cm-es mélységével és 3-10 (15) cm-es vastagságával tetemes méretet érhet el. Termőtest: A termőtest nyáron gumós-kerekded, szabálytalan, vastag párnaként jelenik meg közvetlenül a talaj fölött, a fatörzs alján. A dudoros-gödrös felületét kezdetben sárgásfehér pelyhek borítják, majd nemezes-poros tapintású lesz, vízcseppeket választ ki, amelyeket a kalaphúsból kioldott színanyagok vörösbarnára színeznek. Idővel eltűnnek a pelyhek, a kifejlett gombán vörösbarnás, csupasz, vékony kéreg képződik, csak a szélén levő tompa, sárgás-fehér növekedési zónát borítják barna cseppek. Termőréteg: A kifejlett gomba alsó felén alakulnak ki egyetlenegy rétegben a 0,5-2 cm hosszú, gesztenyebarna csövek. Csöves rész: A pórusok meglehetősen kicsik, milliméterenként 3-5 db van, kerekek, barnásak, frissen ezüstösen csillognak. A vastag, rozsdabarna színű hús először szívós, puha, lédús, kissé zónázott, később megkeményedik és szálas-parafaszerű lesz. Előfordulás: Európában a tölgyfajok elterjedési területéhez kötődik, északi határa Dél-Skandináviában van. Ezen a területen belül is csak szórványosan vagy ritkán fordul elő, a melegebb vidékeket kedveli, ahol nyáron és ősszel jelenik meg nagyobb tölgyek törzsének tövén vagy a gyökerein. Hazánkban főleg a síksági tölgyesekben található. A gomba fehérkorhadást idéz elő. Idős, kocsányos tölgyesekben nagymértékű károsodást okozhat. Egyes években tömegesen jelennek meg a tapló termőtestei, máskor alig találkozunk vele. Spóra: Fehéres, aztán sárgás; 7,5-8,5 x 5,5-6,5 μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A dryadeus jelentése fánlakó. A pseudoinióonatus jelentése a latin pseudo-ál, hamis, az ino-rostos és az ot-fül szavakból származik. Kifejezetten tölgyfákhoz kapcsolódik, ami jó elkülönítő és határozó bélyeg. Fajleírás: 1799-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le, és létrehozta a fajt, amikor a Boletus dryadeus nevet adta neki. A jelenleg elfogadott tudományos név egy 2001 kiadványból származik, amelyben a német mikológusok Tobias Wagner és Michael Fischer publikált. 2001 előtt ezt a fajt Inonotus dryadeus néven ismerték.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

kétszergyűrűs tölcsérgomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor