Május hónapban található gombák

Gyapjas őzlábgomba

gyapjas őzlábgomba képe

Lepiota clypeolaria

Gomba leírása
Kalap: Eleinte tompán kúpos 4-8 cm-es átmérőt érhet el. Kiterülése után alakja lapos haranghoz hasonlít, de közepén jól kivehető púp marad meg. A fehéres alapszínű kalapbőrt sok apró, nagyon mutatós okkersárga vagy barna, szinte pelyhes pikkely borítja. A kalap közepe sötétebb és sima. A kifejlett gomba szélén is lógnak még burokmaradványok. Lemezek: Fehér vagy krémszínű lemezek eltérő hosszúságúak, kissé hasasok és szabadon állók. Tönk: Maximum 8 cm-es magasságával és 0,4-1 cm-es vastagságával egy karcsú gomba benyomását kelti. A fehér vagy világosbarna szálas, gyapjas felületű tönkön pelyhes, hamar szétfoszló gallér található. A gyapjas felület jellegzetes tulajdonság, innen származik a faj magyar neve is. Hús: Fehér, puha, enyhe gyümölcsillatú és édeskés íze van. Előfordulás: Hazánkban gyakran megtalálható lomb- és fenyőerdőben, erdőszéleken, füves helyen, korhadó fűrészporon, májustól novemberig. Spóra: Fehér; 11-18 x 4.5-7 μm; amygdala (mandula) alakú, sima. Megjegyzés: A clypeus jelentése kerek pajzs, a kalap formája erre emlékeztet. A lepiota a lepis-pikkely szóból ered. A spóra alak az amygdala mandulát jelent, az agy egy részét is nevezik így, amely mandula formájú neuronokat tartalmaz. Fajleírás: 1789-ban a francia Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le, és Agaricus clypeolarius-nak nevezte el. 1871-ben a német Paul Kummer a Lepiota nemzetségbe sorolta, ekkor nyerte el a jelenleg elfogadott tudományos nevét Lepiota clypeolaria.

Fehér tölcsérgomba

fehér tölcsérgomba képe

Leucopaxillus candidus

Gomba leírása
Kalap: A kalap átmérője 25 cm-t is elérhet. Először kis félgömbként jelenik meg a gomba a talajon, a növekedés során ellaposodik, majd a közepe bemélyed, végül erősen tölcséressé válik. Csak a kifejlett, egyébként tejfehér gomba kalapjának közepén keletkeznek sárgás foltok. A széle kissé begöngyölt, sima és behasadozó, néha hullámos. Lemezek: A lemezek lefutóak, sok köztes lemez és olykor a tönk közelében néhány villás elágazás is megfigyelhető. A lemezek is fehérek, a kalap húsáról könnyen lefejthetők. Tönk: A vaskos tönk legfeljebb 8 cm magasságot és tekintélyes, 2-3,5 cm átmérőt is elérhet. Sok példány tönkje kifejezetten henger formájú, másé kicsit megvastagodott, hasasnak tűnő. A fehéres színű tönk felső része jól láthatóan deres. Hús: A szintén fehér hús egyes gyűjtők szerint liszt- vagy retekszagú. Előfordulás: Alpesi hegyi réteken csoportosan fordul elő, nyáron és ősszel. Spóra: Fehér; 6-8 x 3-5 µm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: Ahol a kiterjedt boszorkánykörök megjelennek, ott a közepükből kipusztul a fű. A képen látható gombák élőhelye nem tipikus. A candidus jelentése tiszta fehér. Fajleírás: A jelenlegi neve és nemzetségbe sorolása Rolf Singer nevéhez fűződik 1939-ből. 1881-ban Clitocybe candida néven írta le Giacomo Bresadola olasz mikológus (1841-1929)

Gyökeres álpereszke

gyökeres álpereszke képe

Leucopaxillus macrocephalus

Gomba leírása
Kalap: 10-30 cm átmérőjű; fiatalon domború, széle sokáig begöngyölt marad, majd lassan ellaposodik; okkeres, okkerbarna, idősen barnás; felülete nemezes, széle fiatalon bolyhos, idősen lecsupaszodik és kissé bordássá válik, bőre helyenként pikkelyesen felrepedezhet. Lemezek: Foggal a tönkhöz nőttek; fiatalon fehéresek, majd krémszínűek, végül sárgásak lesznek, idősen gyakran rozsdafoltosak. Tönk: 6-16 cm hosszú; 4-8 cm vastag; vaskos, hasas, alja répaszerűen gyökerező; gyakran csoportos; fiatalon piszkosfehéres, majd okkerbarnás lesz; felülete nemezes, szálas. Hús: Vastag; fehéres, a tönk felső részében márványozott; megvágva jellegzetes, kukoricabajusz-szagot áraszt, íze kellemes. Előfordulás: Májustól novemberig; tölgyesekben, elsősorban idős tölgyfák alatt növő, hazánkban egyre ritkábban előforduló, védett gombafaj. Spóra: Fehér vagy enyhe krém színű; 4,5 -6,5 x 3-4,5 μm; tojásdad alakú, sima. Megjegyzés: A természetközeli, idős tölgyesek gyérülése veszélyezteti a faj fennmaradását, amit az utóbbi 20 év csökkenő előfordulási adatai is alátámasztanak. A hatalmas termetű és tömegű (az eddig talált legnagyobb példány 1,75 kg volt) gomba feltűnő jelenség, mely étkezésre csábíthat. A leucopaxillus jelentése: a leuco=fehér és a paxillus=bot szavakból származik. A macrocephalus görög eredetű a makros=nagy és a kefalé=fej szavakból. Fajleírás: 1874-ben Stephan Schulzer von Müggenburg írta le először Agaricus macrocephalus néven. 1943-ban Huijsman a Squamanita nemzetséghez sorolta, végül 1966-ban nyerte el jelenlegi tudományos nevét Bohus Gábor(1914-2005) által, aki a Leucopaxillus nemzetségbe sorolta.

Zöldes pitykegomba

zöldes pitykegomba képe

Entoloma incanum

Gomba leírása
Kalap: 1,5-3 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, közepe benyomott, széle bordázott; sárgászöldes, olívzöldes; finoman szálas, pelyhes. Lemezek: Tönkre ránőnek, vékonyak, kissé szorosak; eleinte fehéresek, majd halványsárgásak lesznek, végül rózsássá válnak. Tönk: 3-5 cm hosszú, 0,2-0,3 cm vastag; hengeres; sárgászöldes, a töve felé kékeszöldes, az alja fehéren szálas. Hús: Törékeny, vékony; sárgászöldes, tönkje érintésre, sérülésre kékeszöldes lesz; átható, erős, szúrós egérürülék vagy égett szaruszagú, kellemetlen ízű. Előfordulása: Májustól októberig; füves helyen, útszélen, világos erdőben növő, nem gyakori faj. Spóra: Halvány rózsaszínes; 0,5 -14 x 7,5 – 10,5 µm; hosszúkás, szögletes alakú. Megjegyzés: Az entoloma a görög entos-belső, és a loma-szegély, perem szavakból származik. Az incarnus jelentése- hús színű. Fajleírás: 1821-ben Elias Magnus Fries jegyezte le Agaricus incarnus néven, a jelenlegi nemzetséghez 1969-ben került Hesler által.

Téglavörös susulyka

téglavörös susulyka képe

Inocybe erubescens

Gomba leírása
Kalap: Kúp alakú, púposan szétterülő, 1-9 cm széles. Kezdetben selymes fehér, később sárgás, rózsaszínes fehér, majd sárgásvörös, téglaszínű. A vörös szín olykor csak nyomáshelyeken vagy állás közben jön elő. Kalapbőre sugarasan selymes, szálas, a szélein behasadozó. Lemezek: Fiatalon szürkésfehéresek, majd sárgásbarnák, végül vörösbarnák lesznek. Spórái barnássárgák, hosszúkás vese alakúak vagy kissé szögletesek. Tönk: Rövid, zömök, egyenes, tömör, 1-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, a kalappal megegyező színű. Nyomáshelyeken állás közben vörösödik. Hús: Fehér, a tönkben többnyire kissé megvörösödő, a kalapban vékony. Puha, vizenyős, törékeny. Előfordulás: Erdőben, de kertekben is, különféle árnyas, füves helyeken megterem. Sokszor találjuk ösvények, utak mellett, a földön vagy moha között. Tavasztól, májustól kezdve októberig terem. Nem nagyon gyakori, csak itt-ott kerül elő. Spóra: Tompa barna; 10-13 x 5,5 7 μm; Bab alakú, sima. Megjegyzés: Az Inocybe nemzetség név, azt jelenti - szálas fej, míg az erubescens jelentése- pirosra váltó, illetve jelenti a szégyent is, utalva a gomba vörösödésére. Fajleírás: Egy 1905-ös kiadványban, a norvég botanikus Axel Gudbrand Blytt (1843-1898) írta le ezt a mérgező gombát, így ez a tudományos név-Inocybe erubescens-, amely általánosan elfogadott ma. Addig az inocybe patouillardii volt az elfogadott, több utalásban még így szerepel.

Ízletes tőkegomba

ízletes tőkegomba képe

Kuehneromyces mutabilis

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakúból lassan kiterülő, közepén nemritkán kis, lapos púppal. 2-5 cm nagy, de 10 cm-esre is megnőhet. Vékony húsú. Színe barna, sárgásbarna, középen többnyire élénkebb, és gyakran a szélén körbefutó sötétebb sáv látszik. Lemezek: Halványbarnáról rozsdabarnára színeződnek. A lemezekről bőven lehulló spórapor a talajt, a fatönköt rozsdabarnára festi. Tönk: Karcsú, egyenletes, többnyire görbe, 5-12 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag. Gallérja barna, szakadozott, lelógó, végül elenyésző. A tönk a gallér felett világosabb, alatta sötétbarna, a tövén fekete. A gallér alatt sűrűn felálló vagy felkunkorodó, kicsi, barna pikkelyekkel fedett. Hús: A kalapban puha, rugalmas, fehér, a tönkben merev, törékeny, aljában szívós, barnás, alul sötétbarna. Előfordulás: Kora tavasztól késő őszig terem. Elhalt, de még el nem korhadt fatönkön, öreg fák tövében, mohás fatuskón, gyökereken, árnyékos, nyirkos erdőben, csoportokban található. Egy-egy csoportban néha 100-nál több kalap is előfordul. Fatuskókon termeszthető is. Spóra: Vöröses-okker sötét fahéj barna; 5.5-7.5 x 4-5 µm; széles elliptikus, sima. Megjegyzés: A nemzetség neve az amerikai mikológus Calvin C Kuehner (1922-2011) tiszteletére kapta. A mutabilis jelentése változékony, a kalap rendkívüli színváltozásaira utal, amelyet a nedvesség okoz. Fajleírás: Jacob Christian Schaeffer írta le ezt a fajt 1762-ben Agaricus mutabilis néven. A jelenlegi tudományos neve Kuehneromyces mutabilis 1946-ból származik, amikor Rolf Singer és Alexander Hanchet Smith (1904-1986) létrehozta a Kuehneromyces nemzetséget.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

sárgástönkű kígyógomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor