Június hónapban található gombák

Lucfenyvesi tobozfülőke

lucfenyvesi tobozfülőke képe

Strobilurus esculentus

Gomba leírása
Kalap: 2-4 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; szürkésbarna, sötétbarna, lehet világosabb, fehéres vagy szürkés színű is; felülete sima. Lemezek: Szabadon állók vagy a tönkre felkanyarodóak, vékonyak, szorosan állók; fehérek vagy szürkések. Tönk: 4-10 cm hosszú, 0,1-0,2 cm vastag; hengeres; vörösesbarna, rókaszínű; a csúcsán fehéres deres, lefelé sima, fénylő; alja mélyen gyökerező, akár 7-10 cm hosszúságban, egészen a talajban levő tobozig; a gyökérrész szálas, nemezes felületű. Hús: Vékony, a kalapban puha, a tönkben szívós; fehéres színű; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulása: Februártól májusig; ritkán ősszel is előfordulhat lucfenyő tobozán. Nagyon ritka faj. Spóra: Fehér, 4,5-7,5 x 3 µm, elliptikus, sima. Megjegyzés: Az esculentus latin szó, jelentése-finom, ízletes. A strobilurus jelentése kúp alakú. Fajleírás: 1781-ben a Strobilurus esculentus leírása Franz Xavier von Wulfen (1728-1805) nevéhez köthető az akkori Agaricus esculentus névén, majd 1805-ben kortársa Elias Magnus Fries (1794-1878), a gomba szinonimájaként, Agaricus tenacellus néven írt róla. A jelenlegi neve Rolf Singer(1906-1994)-hez köthető 1962-ben.

Szekszárdi csiperke

szekszárdi csiperke képe

Agaricus maskae

Gomba leírása
Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd sokáig domború, végül kiterül; fehéres, szürkés-rózsás-fehér, öregen sárgás-okker; felülete eleinte sima; majd finoman pikkelyes vagy berepedező. A fiatal példányok kalapja kissé szögletes. Lemezek: Szabadon és sűrűn állók; fiatalon rózsásak, szürkés hússzínűek, később sötét, csokoládébarnák lesznek. Tönk: 3-10 cm hosszú, 2-5 cm vastag; hengeres vagy bunkós, néha a tövénél elvékonyodó; fehéres színű. Felülete finoman pikkelyes a gyenge hártyás gallérja alatt; a tönk alján gyakran fehér micéliumzsinór figyelhető meg. Hús: Vastag; fehér, vágáskor gyengén vörösödő; csiperkeillatú, néha kissé mandulára emlékeztető, kellemes ízű. Előfordulása: Májustól novemberig; főleg homokos talajú legelőkön, réteken, többnyire boszorkánykörben termő, helyenként gyakori faj. Spóra: Sötét, csokoládébarna; 6,5-8,5×5-6,5 μm; ellipszoid alakú. Megjegyzés: A szekszárdi nevet Szekszárdról kapta, ahol gyakori az előfordulása. A litoralis jelentése parti, a maskae valószínű jelentése- patak, ívó. Fajleírás: Az agaricus maskae nevet Pilát-tól kapta 1954-ben. Agaricus litoralis (Wakef. & A. Pearson) Pilát,

Ízletes galambgomba

ízletes galambgomba képe

Russula alutacea

Gomba leírása
Kalap: Domború, lapos vagy kissé tölcséres, 5-20 cm széles. Színe igen változó, leginkább barnásvörös, de lehet piros, rózsaszínű, narancsszínű, esetleg barnássárga, olajzöld is. Közepe gyakran kifakuló, halvány zöldessárgás. Kissé lehet fénylő. A kalap széle többnyire bordás. A kalapbőr félig lehúzható. Lemezek: Közepesen sűrűn állók, nem lefutók, kissé vastagok, törékenyek, morzsalékonyak. Színük sárga. Tönk: Vastag, hengeres, lehet kissé megnyúlt is. 5-12 cm hosszú,1,5-4 cm vastag. Fehér, szürkésen futtatott, olykor lehet többé-kevésbé vöröses is. Hús: Fehér, merev, pattanva törő, morzsalékony. Szag és íz: Nyersen is jó ízű, dióra emlékeztető. Előfordulás:  Mindenféle erdőben, a talajon terem a fák alatt egyenként, olykor seregesen is. Gyökér-kapcsolt gomba. Nyár elejétől késő őszig igen gyakori, tömegesen is található. Spóra: Sárga; 8-10 x 6,5-8,5 µm; gömbölyded, tüskés. Megjegyzés: A russula nemzetségnév jelentése vöröses. Az alutacea az aluta latin szóból ered, jelentése- bőr. Fajleírás: 1838-ban Elias Magnus Fries adta neki a russula alutacea nevet. 1796-ban Pers sorolta a russula nemzetséghez.

Farkastinóru

farkastinóru képe

Boletus calopus

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakú, domború, vastag húsú, 6-20 cm széles. Színe szürkésbarna, de halványsárgától a kifakult szürkéig több változatban előfordul. Elmosódottan foltos is lehet. Felszíne kezdetben bársonyos, molyhos, szarvasbőrszerű tapintású. Csöves rész: Igen szűk nyílású, fiatalon sárga, később zöldessárga lesz. A nyomáshelyeken azonnal zöldeskékre vagy kékesfeketére színeződik. A spórapor barnássárga. Tönk: Merev, tömör, megnyúlt. Többnyire alul gumós, a vastagodás alatt hegyesedő, kb. 6-15 cm hosszú, 2-6 cm vastag. Színe fent sárga, alul meggyvörös. A tönkön kárminpiros, bíborvörös színű hálózat látható, amely többnyire eléggé kifejlett. Hús: Halványsárga, merev, kemény, megtörve kissé kékül. Előfordulás: Nyári, kora őszi gomba. Lomberdőben és fenyvesben, főleg meszes talajon terem. Gyökérkapcsolt gomba. Nálunk aránylag ritkán, és ahol előjön, ott is többnyire csak egyesével található. Spóra: Halvány dohánybarna; 12-16 x 4.5-6μm, hosszúkás orsó alakú. Megjegyzés: A Boletus név a görög Bolos - agyag darab szóból ered. A calopus görög eredetű szavakból: kalos-szép és pous-láb ered, utalás a sárga-piros hálózatos tönkre. Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon Boletus calopus-nak nevezte el. Eredetileg 1774-ben Jacob Christian Schäffer írta le először, Boletus olivaceus néven.

Óriás csiperke

óriás csiperke képe

Agaricus augustus

Gomba leírása
Kalap: 10-30 cm átmérőjű; kissé szögletesen félgömb alakú, majd kiterül, ellaposodik; sárgás, okkeres alapszínű, a közepe kissé sárguló; felülete sűrű, sárgás, rozsdabarna szálas pikkelyekkel díszített; közepe barna, nem pikkelyes. Lemezek: Sűrűn és szabadon állók, sokáig fehéresek, piszkos krémszínűek, idővel halvány szürkésrózsásak lesznek, megöregedve sötétbarnára változnak; élük fehéres. Tönk: 10-30 cm hosszú, 1-6 cm vastag; bunkó alakú vagy gumós tövű; fehéres, idővel sárgás lesz; lelógó, nagy, felül fehér, alul sárgás pelyhes gallérja van; a gallér alatt a tönk többé-kevésbé sárgás, okkeres pikkelyekkel díszített. Hús: Vastag; fehér, vágáskor vöröses sárgásbarnára változik; ánizs- vagy mandulaszagú; jóízű. Előfordulása: Júniustól októberig, lomb- és fenyőerdőben növő, elég ritka faj. Hegyvidéki és síksági tölgyesekben él. Gyakori a ligetes, nyitottabb erdőrészeken, tisztásokon. Gyakran magas fűben is. Spóra: lilás-barna, 7-10 x 4.5-6.5μm, elliptikus, sima. Megjegyzés: Előfordulhat gyertyános-tölgyesekben, lucfenyvesekben vagy erdei fenyvesekben is. Hazánkban már mindenhonnan előkerült. A fák gyökerével él együtt, ezeket a fákat nagyobb parkokban is elkíséri. Az augustus latin szó jelentése nemes. Bár egyesek szerint a hónap nevére utal, amikor a legnagyobb előfordulása van. Az angol neve is Prince ként jegyzi. Fajleírás: 1838-ban a svéd botanikus-mikológus Elias Magnus Fries írta le, és adta neki ezt a nevet, amely azóta sem változott.

Fakó tinóru

fakó tinóru képe

Boletus fechtneri

Gomba leírása
Kalap: 5-18 cm átmérőjű; félgömb alakú, sokáig domború, végül kissé kiterül; fiatalon fehéres, ezüstszürke, majd fakó agyag-barnás; felülete matt, idővel kissé lecsupaszodik, nyomásra barnán foltosodik. Csöves rész: A tönk előtt felkanyarodó; fiatalon citrom-, aranysárga, végül olív- zöldesbarna lesz; pórusai aprók, sárgák, nyomásra kékülők. Tönk: 5-12 cm hosszú, 2-5 cm vastag; bunkó alakú vagy hasas, alja gyakran elvékonyodó; felülete a krémsárgás alapon, aprószemű, sárgás hálózattal borított, középső, ill. alsó részén gyakran pirosán sávos, foltos. Hús: Vastag; kemény, idősen puha; világossárga színű, a tönk aljában rózsás, barnás; elvágva a kalapban és a tönk csúcsában égszínkék, a tönk középső részében halványkék lesz, de idővel egységesen piszkossárgára fakul; nincs jellegzetes szaga, íze enyhe, kissé savanykás. Előfordulás: Júniustól októberig; elsősorban meszes talajú lomberdőben, főleg bükk és tölgy alatt növő, meleg kedvelő, nagyon ritka gombafaj. Spóra: Halvány-barna; 9-15 x 4--6μm; ellipszis, hosszúkás, szabálytalan alakú, sima. Megjegyzés: A fajnevet tiszteletből kapta a cseh František Fechtner (1883-1967) tiszteletére. A boletus jelentése, agyag darab. Fajleírás: A Boletus fechtneri fajt eredetileg a híres cseh botanikus és mikológus Josef Velenovsky (1858-1949) írta le. Szininimái közé tartozik a Boletus appendiculatus ssp. pallescens Konrad, Bull. , és Boletus pallescens (Konrad) Singer.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

álszömörcsög

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor