November hónapban található gombák

Fenolszagú csiperke

fenolszagú csiperke képe

Agaricus pilatianus

Gomba leírása
Kalap: 5-12 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik; fehéres szürkés, barnásszürkés színű; nyomásra sárgul; a közepén többé-kevésbé pikkelyesedik, száraz időben bőre felrepedezik. Lemezek: Szabadon és sűrűn állók; fiatalon rózsaszínű, majd rózsásbarna, végül feketésbarna lesz. Tönk: 5-10 cm hosszú, 2-3 cm vastag; hengeres vagy lefelé kissé elvékonyodó; fehér színű; a tövénél erősen sárguló; vastag; övszerű gallérja barna peremes. Hús: Vastag; fehér, elvágva a tönk tövében intenzíven sárgul; kellemetlen vegyszer, fenol szaga van; íze nem jellegzetes. Előfordulása: Májustól novemberig; kertekben, parkokban, temetőben növő, elég gyakori faj. Spóra: Barna; 5,5-6,5 x 4.3-5.3 μm; nagyjából ovális alakú, Megjegyzés: Egyes jegyzékek a karbolszagú csiperke (Agaricus xanthodermus), vagy másnéven sárguló csiperke változatának tartják. A Xanthoderma jelentése- sárga bőrű. Fajleírás: 1876-ban a francia botanikus Léon Gaston Genevier (1830-1880) írta le Xanthodermus néven.

Sötéttönkű fokhagymagomba

sötéttönkű fokhagymagomba képe

Marasmius alliaceus

Gomba leírása
Kalap: 2-4 cm átmérőjű; kezdetben félgömb alakú, majd ellaposodik, okkeres hússzínű, sötétbarnás; felülete gyakran ráncolt; széle sima vagy kissé bordázott. Lemezek: Tönkhöz nőttek, szélesek, távol állók; piszkos fehéresek. Tönk: 8-10 cm hosszú, 0,1-0,2 cm vastag; hengeres, lefelé kissé vastagodik, majd mélyen gyökerezik a talajban; feketés színű; a csúcsán barna; felülete matt, deres. Hús: A kalapban vékony, a tönkben szívós, kemény; barnás; feltűnő fokhagymaszagú, édeskés ízű. Előfordulása: Júniustól novemberig; lomb- és fenyőerdőben, különösen bükkösökben növő, gyakori faj. Spóra: Krém színű; 7–11 x 6–8 μm; nagyjából elliptikus. Megjegyzés: A marasmius jelentése, törékeny, elgyengült. Az allia latinul fokhagymát jelent, az alliaceus- fokhagymára hasonlító. Fajleírás: Az első hivatalos leírás, mint Agaricus alliaceus Nikolaus Joseph von Jacquin(1727-1817)-től származik 1773-ból. 1838-ban Elias Magnus Fries (1794 - 1878) sorolta be a marasmius nemzetséghez. Ez használt név, ugyanakkor 2005-ből van egy hivatkozás, amely szerint a Mycetinis nemzetséghez sorolják, (Earle ex A.W. Wilson & Desjardin) utalásai alapján.

Gyapjas őzlábgomba

gyapjas őzlábgomba képe

Lepiota clypeolaria

Gomba leírása
Kalap: Eleinte tompán kúpos 4-8 cm-es átmérőt érhet el. Kiterülése után alakja lapos haranghoz hasonlít, de közepén jól kivehető púp marad meg. A fehéres alapszínű kalapbőrt sok apró, nagyon mutatós okkersárga vagy barna, szinte pelyhes pikkely borítja. A kalap közepe sötétebb és sima. A kifejlett gomba szélén is lógnak még burokmaradványok. Lemezek: Fehér vagy krémszínű lemezek eltérő hosszúságúak, kissé hasasok és szabadon állók. Tönk: Maximum 8 cm-es magasságával és 0,4-1 cm-es vastagságával egy karcsú gomba benyomását kelti. A fehér vagy világosbarna szálas, gyapjas felületű tönkön pelyhes, hamar szétfoszló gallér található. A gyapjas felület jellegzetes tulajdonság, innen származik a faj magyar neve is. Hús: Fehér, puha, enyhe gyümölcsillatú és édeskés íze van. Előfordulás: Hazánkban gyakran megtalálható lomb- és fenyőerdőben, erdőszéleken, füves helyen, korhadó fűrészporon, májustól novemberig. Spóra: Fehér; 11-18 x 4.5-7 μm; amygdala (mandula) alakú, sima. Megjegyzés: A clypeus jelentése kerek pajzs, a kalap formája erre emlékeztet. A lepiota a lepis-pikkely szóból ered. A spóra alak az amygdala mandulát jelent, az agy egy részét is nevezik így, amely mandula formájú neuronokat tartalmaz. Fajleírás: 1789-ban a francia Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le, és Agaricus clypeolarius-nak nevezte el. 1871-ben a német Paul Kummer a Lepiota nemzetségbe sorolta, ekkor nyerte el a jelenleg elfogadott tudományos nevét Lepiota clypeolaria.

Szürke tölcsérgomba

szürke tölcsérgomba képe

Clitocybe nebularis

Gomba leírása
Kalap: Domború, majd lapos, ritkán tölcséres, 7-14 cm, de lehet jóval nagyobb is. Vastag húsú. Széle kissé aláhajló, fiatalon begöngyölt. Színe szürkés, egérszürke, barnásszürke. A fiatal gombán hamvasfehér bevonat és gyakran körbefutó hamvas rajzolat látszik. Helyenként előjön karcsúbb, vékonyabb kalapú, tölcséresedő változatban is. Lemezek: A kalapról könnyen lefejthetők. Színük sárgásfehér, halványsárgás. A spórapor fehér. Tönk: Vastag, merev, tömör, megnyúlt, felfelé kissé vékonyodó, 4-12 cm hosszú, 1-4 cm vastag. Színe halványszürke, fehéres, alul molyhos, felülete rostos, csíkos. Hús: Fehér, merev, a tönkben rostos, szálakra foszló. Szag és íz: Feltűnően erős, kellemes, igen jellegzetesen fűszeres szagú, kissé édeskés, savanykás ízű. Ha ismerjük a szagát, akkor már ennek alapján felismerhetjük. Előfordulás: Lomb- és fenyőerdők talaján, többnyire csak vastag avarszőnyegen terem, őszi időben, havazásokig. Fagyálló. Előjön egyenként is, de többnyire seregesen vagy boszorkánykörökben. Az ország legnagyobb Spóra: Fehéres-krémszínű; 6-7,5 x 3,5-4,5 µm; elliptikus, sima Megjegyzés: Aki nem érzékeny erre a gombára, de zavarja az erős, aromás szaga, felhasználás előtt forrázza le. A Clitocybe jelentése: ferde fej, a nebularis a latin nebula- ködös, felhős- főnévből származik. A jelentést a kalap színezetére utal, amely ködös esetleg füstös megjelenésű. Fajleírás: 1789-ben Johann Georg Karl Batsch nevezte el Agaricus nebularis-nak. 1871-ben került át a Clitocybe nemzetségbe, a híres német mikológus Paul Kummer által, aki Clitocybe nebularis-nak keresztelte el. Sokszor átsorolták más nemzetségbe, ma már határozottan a Kummer által javasolt az elfogadott.

Bimbós pöfeteg

bimbós pöfeteg képe

Lycoperdon perlatum

Gomba leírása
Jellemzés: Kicsiny vagy közepes, fehér, gömbölyded, körte alakú gomba, tetején sűrű, letörölhető szemcsékkel, tüskékkel. Termőtest: Bunkós, fordított palackhoz hasonló, körte alakú, felül golyószerű, lefelé fokozatosan szűkül, és rövid hengeres része van, 3-10 cm magas, 3-5 cm széles. Színe fehér, később sárgás, éretten szürkésbarna. Bőre két összenőtt rétegű, amely a hússal is összenőtt. Az idős gomba a csúcsán felreped, és ha a gombát megnyomjuk, a spórapor kipöfög belőle. Felszínét apró, törékeny, letörölhető tüskeszerű szemcsék és pikkelyek borítják, amelyek később maguktól is lehullanak róla. Termőréteg: A termőrétegben található. Hús: Rugalmasan puha, kezdetben hófehér, sajtszerűen tömör és vágható, majd sárgás, vizenyős, később barna és száraz porrá hullik szét. A termőréteg, amely barna spórákra esik szét, a gömbölyű fejrészben csak egy kerek, puhán velős rész, a tönkben csak rostok vannak termőréteg nélkül. Utóbbi nem sárgul meg úgy, mint a gomba felső része, hanem csak szürkül. Spórapora barna. Spórái sárgásbarnák, gömbölyűek. Előfordulás: Nyáron és ősszel termő gomba, de csaknem egész évben előjön. A megszáradt példányok áttelelnek. Igen gyakori és mindenfelé tömegesen, seregesen, néha boszorkánykörben is terem. Erdőben, réten, legelőn egyaránt megtaláljuk. Spóra: Olív-barna, sötétbarna; 3.5-4.5μm átmérőjű; gömb alakú, vastag falú Megjegyzés: A perlatum , ami egyszerűen azt jelenti, széles körben elterjedt; utalva arra, hogy ez az egyik leggyakoribb gomba az erdőkben. A nemzetség neve Lycoperdon, szó szerint azt jelenti, farkas felfúvódás. Nem találtam utalást a valódi eredetére, vagy arra, hogy mást jelentene. Fajleírás: 1796-ban Christiaan Hendrik Persoon írta le, és elnevezte Lycoperdon perlatum-nak, ami még mindig a elfogadott tudományos neve máig. ennek ellenére szerzett néhány szinonimát az elmúlt pár évszázadban; pl. Lycoperdon gemmatum Batsch, Lycoperdon perlatum var. perlatum Pers. , Lycoperdon gemmatum var. perlatum (Pers.) Fr. , Lycoperdon bonordenii Massee, és Lycoperdon perlatum var. bonordenii (Massee) Perdeck.

Erdőszéli csiperke

erdőszéli csiperke képe

Agaricus arvensis

Gomba leírása
Kalap: Fiatalon tojás-, gyűszű- vagy hegyes harang alakú, nemegyszer szögletes, aránylag kicsiny, majd félgömb alakú, ernyőszerűen kiterülő, végül lapos lesz. 6-16 cm, de lehet 30 cm széles is. Húsa közepesen vastag. Bőre lehúzható, fehér, selymesen fényes, néha sárgás krémszínű, a nyomáshelyeken sárgásan foltosodik. Idős korban barnásszürkés, feketedő, néha pikkelyes is. Lemezek: Fiatalon fehérek, halványszürkén át vörösesbarnára feketedők, de sokáig világos színűek. Néha a sötétedés a szürkésrozsdás árnyalaton is átmegy, máskor csak a barnásrozsdáson. Az idős gomba lemezei nyirkosak, vizesek. Tönk: Karcsú, alul hirtelen kiszélesedő, talpszerű, gumós vastagodással, amely lehet szögletes vagy gömbölyded. Gyakran görbe, 5-15 cm, néha 25 cm hosszú,1-5 cm vastag. Színe fehér, de sárgán foltosodó, selymes, felülete finoman szálas és pelyhes. Az idős gomba tönkje, főleg a kalap alatt szürkülő, sötétedő, alján sárguló vagy rozsdás. Állománya szálas-rostos, belül hamar csövessé, üregessé válik. Gallérja fejlett, lehet kettős rétegű, vastag vagy hártyaszerű, alsó szélén pelyhes vattaszerű, fehér, néha szalmaszínű, elálló vagy lelógó. Hús: Kissé merev. Fehér, olykor sárguló, de többnyire csak a kalap bőre alatt és a tönktövében lehet sárgás. Az idősebb gomba húsa, különösen a tönkben, szürkülő, feketés is lehet. Íze kellemes, enyhén édeskés, diószerű. Szaga ánizsra, néha kissé keserű mandulára emlékeztet. Előfordulás: Lomb- és fenyőerdőben, az erdőszéleken terem, akácos erdeinkben a leggyakoribb gombák közé tartozik. Ritkás erdőben, legeltetett erdőszéleken, erdei tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben sokfelé gyakori. Nyári és őszi gomba, amely eső után májustól novemberig terem. Spóra: Bíborbarna, lilásbarna; 6,3-7,7 x 4,4-5,3 μm; ellipszis. Megjegyzés: Csiperkét csak akkor gyűjtsünk étkezési célra, ha egészen pontosan ismerjük a határozó bélyegeket és teljesen biztosak vagyunk a határozásban. Az arvensis jelentése mezőn növő. Angolul Ló gombának (Horse mushroom) nevezik, nem azért mert a lovak eszik, hanem a mérete miatt. Fajleírás: 1762-ben a bajor Jacob Christian Schaeffer írta le először, aki az Agaricus arvensis nevet adta (bár sok gomba egy ideig a Psalliota nemzetségbe tartozott, mielőtt visszatér az eredeti Agaricus nemzetséghez).

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

gumós pereszke

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor