Április hónapban található gombák

Hegyes kucsmagomba

hegyes kucsmagomba képe

Morchella elata

Gomba leírása
Süveg: 3-7 cm magas, 2-3 cm átmérőjű; kúpos, hengeres, hegyes csúcsú; együregű; a felszíni bordák által határolt bemélyedések szabályosan, hosszanti sorokban helyezkednek el, amelyeket keresztirányú bordák tovább tagolnak, így méhsejtszerű elrendeződést alakítanak ki; a bemélyedések szürkés, szürkésbarna színűek, a bordák feketedők. Termőréteg: A süvegrész bordáinak és üregeinek felületét borítja. Tönk: 2-6 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, alul sokszor kissé elvékonyodó, végig üreges; fehéres, világossárga színű; felülete szemcsés. Hús: Törékeny, viasszerű; fehéres, okkeres színű; jó illatú és -ízű. Előfordulása: Áprilistól májusig, lomb- és fenyőerdőben növő, nem ritka faj. Spóra: Halvány krém színű; 18-25 x 11-15μm; ellipszoid, sima olajcseppekkel. Megjegyzés: A Morchella a latin morcellus-falat szóból származhat. Egyesek szerint a régi német morchel-gomba szóból is eredhet. Az elata latin szó és azt jelenti, magas. Fajleírás: 1822-ben a svéd Elias Magnus Fries mikológus írta le, és adta a nevét Morchella elata. A korábbi neve a conica (-kúpos) Pers-től ered.

Kétspórás csiperke

kétspórás csiperke képe

Agaricus bisporus

Gomba leírása
Kalap: Eleinte félgömb alakú, majd domborúvá válik. 4-12 cm átmérőjűre nő meg. Idősebb korban kiterülhet. Széle fiatalon sokáig begöngyölt, és túlnő a lemezeken is. Felülete változatos a simától a körkörös pikkelyesig egyaránt előfordulhat. Az alapszíne fehértől a világosbarnáig, sötét kakaó barnáig terjed. Lemezek: A lemezek keskenyek, sűrűn és szabadon állóak, színűk rózsaszín. Öregen bíborbarnák lesznek. Tönk: A közepes termetű gomba magassága a 4-7 cm-t is eléri, maximum 4 cm vastagságú lehet. A tönkön lévő felálló gallér felett fehéres lemezszínű színű, alatta fehéres. A tönk lefelé megvastagodhat, a gallér alatt lehet kissé pelyhes. Hús: Vastag és puha húsú. A hús fehér vágáskor vörösödhet. Idősebben kissé rozsdás színű lehet. Jellegzetesen csiperkeszagú, nagyon kellemes ízű. Előfordulás: Mindenféle nyílt területen, kertekben, legelőkön és bolygatott területeken is megtalálható. Márciustól egész novemberig. Hazánkban gyakori faj. Spóra: Sötét csokoládé barna;  6-7,5 x 4-5 µm; ovális, sima Megjegyzés: Egyéb elnevezései a sampinyon és termesztett csiperke. A bisporus jelentése két spórás. A bisporus név onnan ered, hogy két spóra található minden bazídiumon, míg más csiperke faj esetében (sőt a legtöbb bazídiumos gomba esetén) is négy spóra található a bazídiumokon. A legkorábbi termesztési leírás a francia botanikustól Joseph Pitton de Tournefort-tól származik. 1707-ből. Fajleírás: A dán mikológus Jakob Emanuel Lange (1864-1941) írta le és bár rég óta ismerte, hogy különbözik a kerti csiperkétől, mégis 20 évvel később 1926-ban a német mikológus Emil J Imbach (1897-1970) sorolta külön fajként.

Déli tőkegomba

déli tőkegomba képe

Agrocybe cylindracea

Gomba leírása
Kalap: 3-10 cm átmérőjű; fiatalon domború, később ellaposodik, közepe bemélyedhet; szürkésbarna, okkeres, krémszínű, a széle felé világosabb; felülete sima, ráncos, bőre gyakran felrepedezik Lemezek: A tönkhöz nőttek vagy kis foggal lefutók, sűrűn állók; fiatalon fehéresek, sárgásszürkés, később dohánybarnák lesznek. Tönk: 5-15 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag; hengeres vagy lefelé kissé elvékonyodó, sokszor görbe, csoportos; fehéres, barnás színű; vékony, lelógó fehéres gallérja van, amit idősebb korban a kihulló spórák barnára színeznek; felülete finoman szálas. Hús: A kalapban rugalmas, fehéres, a tönkben szálas-rostos, tövében barnás; sajátos illatú, jóízű. Előfordulása: Áprilistól novemberig, főleg puhafák (nyár, fűz) körül vagy tuskójukon, csoportosan növő, helyenként gyakori faj. Spóra: Donány-barna, 8.5-11 x 5-6.5µm, elliptikus, sima Megjegyzés: Termeszthető faj. Az agrocybe név az agro - mező, és a cybe- fej vagy kalap szavakból származik. A cylindracea egy latin szó és egyszerűen azt jelenti, hengeres. (cylinder, mint a zár vagy maga cilinder, mint fejfedő) Fajleírás: 1876-ban August Pyramis De Candolle (1778-1841) írta le, és adta a Pholiota cylindracea tudományos nevet. 1838-ba a francia mikológus René Charles Joseph Ernest Maire (1878-1949), adta a gombát a mai nemzetséghez, ezáltal létrehozva az elfogadott (Nem minden jegyzék által) tudományos nevét Agrocybe cylindracea.

Lucfenyvesi tobozfülőke

lucfenyvesi tobozfülőke képe

Strobilurus esculentus

Gomba leírása
Kalap: 2-4 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; szürkésbarna, sötétbarna, lehet világosabb, fehéres vagy szürkés színű is; felülete sima. Lemezek: Szabadon állók vagy a tönkre felkanyarodóak, vékonyak, szorosan állók; fehérek vagy szürkések. Tönk: 4-10 cm hosszú, 0,1-0,2 cm vastag; hengeres; vörösesbarna, rókaszínű; a csúcsán fehéres deres, lefelé sima, fénylő; alja mélyen gyökerező, akár 7-10 cm hosszúságban, egészen a talajban levő tobozig; a gyökérrész szálas, nemezes felületű. Hús: Vékony, a kalapban puha, a tönkben szívós; fehéres színű; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulása: Februártól májusig; ritkán ősszel is előfordulhat lucfenyő tobozán. Nagyon ritka faj. Spóra: Fehér, 4,5-7,5 x 3 µm, elliptikus, sima. Megjegyzés: Az esculentus latin szó, jelentése-finom, ízletes. A strobilurus jelentése kúp alakú. Fajleírás: 1781-ben a Strobilurus esculentus leírása Franz Xavier von Wulfen (1728-1805) nevéhez köthető az akkori Agaricus esculentus névén, majd 1805-ben kortársa Elias Magnus Fries (1794-1878), a gomba szinonimájaként, Agaricus tenacellus néven írt róla. A jelenlegi neve Rolf Singer(1906-1994)-hez köthető 1962-ben.

Piruló galóca

piruló galóca képe

Amanita rubenscens

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakúból lapos, szétterülő, 5-18 cm nagy. Vörösbarnás színű, de különböző színváltozatokban előfordul: borvörös, piszkos-vörös, szürkés hússzínű, sárgásbarna, okkeres-szürke vagy fehéres, vörös futtatással. A világosabb példányok nemritkán foltosak. A burokmaradványok a kalapon szürkés, barnás vagy fehéres színű, különböző nagyságú kiálló pettyek, amelyek eléggé tapadnak, de az eső mégis lemoshatja őket. A fiatal gombán olyan sűrűn borítják a kalapot, hogy közöttük a kalap bőre alig látszik. A kalap bőre lehúzható, széle sima, legfeljebb az idősebb példányokon kissé bordás. Lemezek: Sűrűn és szabadon állóak, szélesek. Fehérek, de az idősebb példányokon maguktól is, egyébként nyomásra, sérülésre általában vörösödnek. Tönk: Zömök, 8-18 cm hosszú, 1-3,5 cm vastag, alul rücskös, pikkelyes gumóval. A gumó 3-5 cm vastag is lehet. A tönk kezdetben majdnem fehér, később különösen alul vöröses, nyomásra és sérülésre vörösödő. Gallérja jól fejlett, fehér, lelógó, csíkos. Hús: Fehér, a kalap bőre alatt halványvöröses, nyomásra vagy a törés helyén többnyire megvörösödik, néha megbarnul, de előfordul, hogy a színe alig változik. A tönk tövében azonban mindig vörösödik, és többnyire már magától is vöröses. Ugyanilyen a kukacrágások helyén is. Szaga enyhén kellemes. Íze fiatalon édeskés, később kissé kaparó. Előfordulás: Főleg lomberdőben, különösen tölgyesben találjuk, de gyakran fenyvesben is, fák közelében, mert gyökérkapcsolt gomba. A sűrűbb erdőt kedveli. Tavasztól késő őszig majdnem minden évben igen gyakori. Spóra: Fehér; 8-9(11) x 5-7 µm; ovális-elliptikus Megjegyzés: az irodalomban találhatóak utalások az esetleg mérgező A. psecudo-rubenscens fajra, de ennek megléte és előfordulása nem tisztázott. A rubenscens vöröslőt, vörösre váltót jelent, utalva a hús vörösödésére sérülés hatására. Fajleírás: Christiaan Hendrik Persoon 1797-ben írta le és adta neki ezt a nevet.

Lilatönkű pereszke

lilatönkű pereszke képe

Lepista saeva

Gomba leírása
Kalap: 15 cm átmérőjű, félgömb alakú kalapja domború lesz idővel, végül kiterül. A felszíne hullámos, göröngyösé válhat. Széle sokáig begöngyölt. Felülete sima, vagy tompán selymes fényű, fiatalon okkerszürkés, fehéres szürkés, később fakó szürkésbarna színű. Lemezek: Fehéres színű, a tönkre felkanyarodóak. Színük lehet halványszürkés is. Szorosan állók. Tönk: Vastag, 3-6 cm hosszú, 2-3 cm vastag. Szürkésfehér alapon ibolyáskék szálak borítják, a felső harmadánál gyakran éles határral. Alja bunkós alakú. Hús: A kalapban puha vastag, a tönkben szálas. Színe szürkés. Kellemes illatú és jóízű gomba. Előfordulás: Hegyvidéki és alföldi réteken, legelőkön, árokpartokon vagy erdőszéleken is előfordul. Szereti a cserjéseket, a vastag avartakarót és a túltrágyázott területeket is. Nyár végétől található, egészen a tartós fagyokig, de előfordul kora tavasszal is. Sokszor tömegesen előforduló gombafaj, hazánkban egyes területeken gyakori faj. Spóra: Fehér; 6-8 x 4,5-5 µm; elliptikus, enyhén szemcsés Megjegyzés: A saeva jelentése vad, vagy heves. Rejtély, hogy miért kapta a heves jelzőt, de a vad kifejezés talán illik rá. Fajleírás: Elias Magnus Fries svéd mikológus 1818-ban írta le Agaricus personatus-nak. 1871-ben Mordecai Cubitt Cooke átnevezte ezt a gombát Lepista personata-nak , és majdnem egy évszázaddal később, 1960-ban, az angol mikológus Peter Darbishire Orton adta a Lepista saeva nevet, ami a jelenlegi elfogadott tudományos neve.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

tulipán csészegomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor